Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Hellebronth Miklós: Még egyszer az égfölötti vizekről
230 HELLEBRONTH MIKLÓS. Azonban kérdés még az is, hogy »csempészett-e« tehát ő való- sággal, vagy pedig csak azzal a jogos és megengedett szabad- sággal élt, melyet a רוטיק szó jelentésének megállapításánál — usus loquendi hiányában — a רטק gyökszó jelentésének figyelembevétele mellett az analogia nyújtott neki ? Vegye elő a szíves olvasó a Sinai hegyi kinyilatkoztatás történetének leírását (Exod. 19. skk. fejezetei), s abban vegye fontolóra a következő helyeket: 19, 9. Jam nunc veniam ad te in caligine nubis .... בעב ןנעה 16. Et nubes densissima operire montem . . . 18. Totus autem mons Sinai fumabat . . . ןשע U. ott. Et ascenderet fumus ex eo quasi de fornace . . . ׳ונשע T 20, 18. Cunctus autem populus videbat. . . montem fumantem . . . ןשע 21, Moses accessit ad caliginem in qua erat Deus . . . לפרע ,··T 24, 15. Operuit nubes montem . . . 16. Habitavit gloria Dei super Sinai tegens illum nube . . . u. ott. Vocavit eum de medio caliginis . . . ךותמ ןנעה 18. Ingressus Moses medium nebulae . . . ךותב ןנעה Deut. 4, 11. Erantque in eo (Sinai) tenebrae et nubes et caligo . . . 5, 22. Haec verba locutus est Deus ... in monte de medio ignis et nubis et caliginis . . . Azon természeti tünemény kifejezésére tehát, mely Istennek a Sinai hegyen történt megjelenésekor észlelhető volt, a szentíró vegyesen az ןנע = felhő, “שע = füst és בע vagy לפרע = homály, caligo szavakat használja teljesen azonos értelemben. Mivel pedig az ןשע és רטק gyökszók, továbbá az azokból származott ןשע és רוטיק főnevek teljesen synonimok, azért, véleményem szerint, a »qitor«, »füst« alap jelentésétől ép úgy el lehet, sőt el kell térnünk, ha azt a szöveg és összefüggés megkívánja, mint az cäSän szónál az idézett helyeken láttuk.
