Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Hellebronth Miklós: Még egyszer az égfölötti vizekről

226

HELLEBRONTH MIKLÓS.

doch auch von einem Widerspruch zwischen Astronomie und Bibel in diesen Naturerscheinungen nicht die Rede sein. Genau dieselbe Antwort passt auf die ganze erste Klasse der Schwierigkeiten . . .« Itt felsorolja, Peters szavait idézve, az első osztályba tartozó nehézségeket, a többi közt : »In der biblischen Naturanschauung ... ist das Firmament ein Gewölbe, das fest ist wie ein gegossener Spiegel. Über ihm sind die durch Gott, von den Wassern die unterhalb des Firmamentes sind, geschiedenen Wasser (Gen. 1, 7), und wenn die »Schleusen des Himmels aufgetan werden« strömt das Wasser mächtiger zur Erde nieder, als wenn die Wolken den Regen bringen, wie es gewöhnlich der Fall ist (u. s. w.).

... Für sämtliche Punkte genüge die eine grosse Unterscheidung r die Bibel bezeichnet und behauptet nur das, was als äusseres Phänomen Gegenstand der unmittelbaren SinneSwahrneh- mung ist : concedo ; die Bibel behauptet irgend etwas über das, was in der Wirklichkeit bei diesen Naturerscheinungen vor sich geht und was den Gegenstand der Wissenschaft- liehen Erforschung bildet: nego . . .«

Helyes-e ez a megoldás vagy nem, az most mellékes. De a felhozottakból világosan kitűnik, hogy

1. Főnek legalább indirecte elismeri, hogy a Szent- írásban tényleg szilárd égboltozatról, égfölötti vizekről, az égboltozat zsilipjeiről stb. van szó, amint azt Peters is felsorolja s a szent szöveg hamisítatlan, természetes értelme is megköveteli.

2. Mindezen dolgokat egyszerűen a természeti tünemé- nyék közé sorozza s

3. ezek által a Szentirás tévmentességét épen úgy nem látja veszélyeztetve, mint a »nap felkel és nyugszik«-féle kifejezések által.

Ezzel szemben dr. Balits

1. nem számbavehető hermeneutikai érvek alapján, hanem az inspiratióról és a Szentirás tévmentességéről általa vallott túlszigorú és — bocsásson meg, de téves néze- teinek kifolyásakép a priori tagadja, hogy a Szentirás illető