Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Hellebronth Miklós: Még egyszer az égfölötti vizekről
214 HELLEBRONTH MIKLÓS. En effet, s’ils ont admis une création en six jours réels de vingt-quatre heures, il faut qu’ils aient cru la chose con- forme ä la vérité soientifique (Delattre i. h. p. 253.). Épen ellenkezőleg ; hiszen az a tudományos meggyőződés, hogy a teremtés hat nap alatt történt, egyesegyedül a Bibliában bírta alapját, a Genesis elbeszélésén kívül annak semmi más tisztán tudományos alapja nem lehetett s nem is volt; ők tehát természettudományi nézeteiket alkalmazták a Szentiráshoz, nem ennek értelmét a természettudományi kutatások eredményeihez, mint a konkordisták ! Midőn a heliocentrikus világnézet elfogadása után a természettudományok óriási léptekkel haladtak a mai ki- fejlődés stádiuma felé, lehetetlen volt fel nem ismerni, hogy a tudományos kutatások kétségtelen eredményei sok tekintetben ellene mondanak a Szentirás naiv természet- tudományi felfogásának, ha t. i. a vonatkozó helyeket a maguk természetes értelmében vesszük, mint a régi értei- mezők tették. Mi történt tehát ? Az újabb katholikus szent- irásmagyarázók és apologeták (a XIX. században), a helyett hogy ragaszkodva a szentkönyvek kétségtelen értelméhez, kimutatták volna, hogy ezen ellenmondás csak látszólagos, mert hiszen Isten »humano modo hominibus loquens« az első olvasók természettudományi ismeretköréhez alkalmazkodott, a nélkül hogy ezen dolgokat mint abszolút igazságokat akarta volna előadni s a nélkül, hogy a tudományos kutatá- sok eredményeit azok által befolyásolni akarta volna: megmaradtak azon, bár régi és tiszteletreméltó, de mégis csak téves nézet mellett, hogy a Szentirás a profán tudó- mányok terén is csupán föltétien igazságokat tartalmazhat; s inkább feláldozták a szent szöveg természetes s az egész régi kereszténység által vallott értelmét, a mennyiben fél- szemmel mindig a természettudományok olykor kétség- telennek csak vélt eredményeire tekintgetve, a szöveget ily doctrináiis és alkalmazkodási szempontokból eredeti, egy- szerű értelméből kiforgatták, belemagyarázva abba oly dől- gokat, a melyeket a szentiró kifejezni nem akart. így kelet- keztek — tekintettel elsősorban a hexaemeronra — az úgy
