Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Hellebronth Miklós: Még egyszer az égfölötti vizekről
MÉG EGYSZER AZ ÉGFÖLÖTTI TIZEKRŐL. 215 nevezett konkordisztikus vagy konformisztikus elméletek, melyek a természettudományok időszerinti állásához mérve ma így, holnap úgy magyarázták a Szentirás különben egyszerű szövegét, s melyeknek ma már, főleg Hummelauer tiszta logikával megirt fejtegetései után (Nochmals der bibi. Schöpfungsbericht. 1898. S. 48 ff.) védői alig vannak. Mikor a geológia kétségtelenné tette, hogy a föld mai kiala- kulásához nem hat nap, hanem évezredek voltak szüksége- sek : ez az exegesis nagy komolysággal bizonyítgatta, hogy hiszen a Genesis teremtéstörténete is tulajdonképen azt tanítja, mert a héber »jom« kifejezés alatt nem rendes napot, hanem hosszú geológiai korszakot kell értenünk. Mikor két- ségtelenné lett, hogy a »szilárd égboltozat« optikai csalódás s a fölött természetes vizek — mint a Gen. 1. 6, 7 az egész régi kereszténység értette — nincsenek : kisült, hogy tulaj- donképen nem is égfölötti fantasztikus vizekről beszél ott a szöveg, hanem a felhőkről, sat. sat. Világos tehát, hogy a természettudományi tanszékek és kísérleti helyiségek jelentéseit aggódó figyelemmel leső ezen exegesis két gyökeres fogyatkozásban szenved : először is nem tartja összeegyeztethetőnek a sugalmazottság fogai- mával, hogy inspirált író a természettudományi dolgokban korának naiv nézeteihez alkalmazkodjék; s aztán, ezen téves feltevésből kifolyólag illetéktelen befolyást enged a profán tudományoknak a Szentirás magyarázatába. Természetes, hogy ezen eljárás korántsem emelte a katholikus exegesis tekintélyét az egyház ellenségei előtt ; de magok a katholikus szentirás magyarázók is érezték, hogy e módszer a nehézségeket el nem oszlatja, nem egyéb az önámításnál. Ezen ferde helyzeten akar segíteni az új irány, mely a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve egyrészt a Szent- Írás eredeti, természetes értelméhez való ragaszkodásban, másrészt az inspiratio mibenlétének, természetének helye- sebb, kevésbbé rigorózus magyarázatában keresi a meg- nyugtató megoldást. »L’exégése historique est trés tradi- tionelle quand il s’agit d’expliquer la lettre. Toute la nou-
