Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Hellebronth Miklós: Még egyszer az égfölötti vizekről
MÉG EGYSZER AZ ÉGFÖLÖTTI TIZEKRŐL. 213 tudományok terén is a Szentírás szavainak abszolút értéket tulajdonítottak, abszolút értéket mindannak, amit a Szent- írás igazi, természetes értelméül megismertek. Sz. Ágoston- nak az a többször emlegetett kijelentése : »noluit docere eas (scii, res profanas) nulli saluti profutura« (De Gen. ad her. II. 9. 20.), miként az összefüggésből világos, csak azt mondja ki, hogy az inspiráló Szentléleknek nem volt szándéka a tér- mészettudományi dolgokról bővebb oktatást adni az embe- reknek, azon felül t. i. ami már tényleg benne van a Szent- írásban, s azért a Szentírás nem is foglalkozik azokkal rész- letesen ; de nem vonatkoztathatók e szavak a Bibliának az ily dolgokat érintő részeire. Ezekre vonatkozólag — amik t. i. a Szentírásban a természettudományi dolgokról tényleg olvashatók — Sz. Ágoston szerint a Szentírás teljes és föl- tétlen hitelt érdemel. S azért az ő, és a többi szentatyák és régi kath. értelmezők nagy részének felfogását sokkal inkább kifejezi ugyanazon szentatyának ama másik klasszikus mondása épen az égfölötti vizekre vonatkozólag: »Quoquo- modo autem et qualeslibet aquae ibi sint, esse eas ibi minime dubitamus : major est quippe Scripturae hujus auctoritas quam omnis humani ingenii capacitas« (De Gen. ad litt, II. 5, 9). V. ö. Sz. Tamás 1, qu. 68. a. 2. in c. Hasonló felfogásról tanúskodik szt. Jeromos ezen helye : »Urges ut respondeam de natura rerum. Si esset locus, possem tibi vel Lucretii opiniones juxta Epicurum vel Aristotelis . . . dicere. Et ut ad ecclesiam transeam, ubi norma est veritatis, multa et Genesis, et prophetarum libri ac Ecclesiastes nobis de hujus- cemodi quaestionibus suggerunt.« (Contra Rufin. XXIII. 129. idézve: Delattre, Autour de la question biblique 1904. p. 254.). A Szentirás egyszerű, természetes értelmének elfoga- dása, s azon szilárd meggyőződés, hogy a Bibliának a tér- mészettudományokat érintő részeiben is föltétien érték tulajdonítandó : ez jellemzi a szentatyák s régi kath. értei- mezők exegesisét. A kevés kivétel ezen általánosan ismert tényen nem változtat. Különösen hat az emberre, midőn ilyeneket olvas : »En général, les Peres ont été concordistes.
