Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Hellebronth Miklós: Még egyszer az égfölötti vizekről
írásban az említett naiv vélemény azokról az égfölötti vizek- ről; dr. Balits pedig a Hölszky úrral folytatott vita hevében e magyarázat védőit rationalismussal vádolja : »Nincs-e itt ismét tagadva a sugalmazás ?« »Nem az inspiratiót tagadó rationalismus szerepel-e itt ismét?« (H. F. 1906. évf. 477. s k. 1.) S ezen szigorú ítéletét újabb cikkében is fentartja. Álláspontom igazolására kettő lenne a teendőm : a) elmé- letileg bővebben kifejteni az új kath. exegetikai iránynak a Szentírás és természettudományok közti viszonyról hir- detett s általam is vallott felfogását, melynél fogva a Szent- írás sugalmazottsága s ennek következtében tévmentessége nem zárja ki, hogy a szentíró, illetve a sugalmazó Szentlélek természettudományi dolgokban azon kor általánosan elfő- gadott nézeteihez alkalmazkodjék paedagogiai szempontok- ból; b) practice kimutatni, hogy ezen felfogásnak igen jeles katholikus értelmezők és theologusok is hódolnak, anélkül hogy ezért őket illetékes helyről a rationalismus vádja érte volna. Ami az első pontot illeti, a szíves olvasót egyszerűen utalom Lagrange (La méthode historique. II. ed. 1904. p. 88—145), és Holzhey (Schöpfung, Bibel und Inspiration. II. Ausg. 1902. S. 19 ff.) alapvető dolgozataira; továbbá Peters, paderborni professzor munkáira (Die grundsätzliche Stellung der kath. Kirche zur Bibelforschung. 1905. S. 40 ff. ; Bibel und Naturwissenschaft, 1903; Glauben und Wissen im ersten bibi. Schöpfungsbericht, 1907.). Újat én sem mond- hatok, oly kimerítően és szakértelemmel van azokban e kér- dés tárgyalva. Csak a kérdés történelmi fejlődésére vonat- kozólag szándékozom itt röviden kitérni. A szentatyák és régibb szentírásértelmezők korában a természettudományok még úgyszólván gyermekkorukat élték ; azon ismeretek, melyekkel a tanultabb emberek is azon időkben a természettudományi dolgokról rendelkeztek, körülbelül összeestek azzal a naiv, népies felfogással, mely a Szentírásban elénk tárul. Nem lehet tehát csodálnunk, ha az a föltétien tisztelet, melylyel ők a Szentírás mint Isten szava iránt viseltettek, abban is nyilvánult, hogy a profán 212 HELLEBRONTH MIKLÓS.
