Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
mondja, hogy a nap leáldoztával, a nagy kulturmunkák napszámának befejeztével kél légi útjára, azaz hogy száraz fáról száll száraz fára. Nem, nem úgy, nem marokszedő, hanem maghintő s napsugár is hozzá, — nem bagoly , hanem sas, mely a nap felé röpül s a napba néz. Ilyen volt Szent Tamás, gondolatainak magvai még csiraképesek, sas is volt, s nem a nap felé röpült csak, hanem a napot mint címert hordja mellén s napsugárt, napvilágot szór. A napsugár nem reakció s viharok, felhők, múló éjek dacára azt mondja : sol invictus . . . s folytatom munkámat. Folytassuk mi is ! Mielőtt azonban folytatnák s egy új év gyorsan lejtő hűl- lámáira eveznénk, ez ünnepélyes pillanatban, társaságunk első közgyűlésének tizenötödik évfordulóján, álljunk meg és rójuk le a hála és tisztelet adóját annak a férfiúnak, ki ezt a Társa- ságot alapította, fentartotta, élesztette s mondjuk a keveset filozófiáié, de bizonyára filozófiára nagyon rászoruló magyar egyház nevében köszönetét Kiss Jánosnak, azzal az őszinte, saját javunkat célzó vágvgyal : »prospere procede«. Az élénk helyesléssel és tapssal fogadott beszédet követte dr. Kiss János alelnök következő évi jelentése : Igen tisztelt közgyűlés ! Aquinói Szent Tamás ünnepén, a szent miseáldozat be- mutatása közben, kértük a jó Istent, akitől minden jó szár- mazik, árassza el lelkünket, hassa át egész valónkat kedvelt szolgája, aquinói szent Tamás szellemével, az igazság szere- tétének, a kinyilatkoztatott igazságok nagyrabecsülésének s minden tudomány becsülésének szellemével s ez a szellem vegye hatalmába minden erőnket és igazgassa minden cselek- vésiinket, hogy igazi arisztoteleszi realizmussal szolgáljuk az igazság szent ügyét. És hogy az igazságot elérjük s korunk követelményei- hez képest kidolgozzuk s feldolgozzuk, kövessük szentünk példáját, aki Cajetanus bíboros szerint, mert a tekintélyeket nagyon tisztelte, mintha mindegyikök értelmét egyesítette volna magában.1 Egyúttal azonban — ismét szent Tamással VEGYESEK. 185 1 XIII. Leó Aeterni Pchis kezdetű körlevelében.
