Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
116 · DR. SCHÜTZ ANTAL. tételre, tehát változásoknak, természeti történéseknek táp- lálására, de csak kellő föltételek mellett; láttuk, ilyen föltétel a kompenzálatlan intenzitáskülönbségek jelenléte. Nevezetesen a potenciális energia csak akkor képes munkába lépni, ha megszüntetjük azt a kényszerállapotot, mely végelemzésben minden potenciális energiának jellem- zője. Azt mondjuk, »ki kell váltani« a potenciális energiát. De ez a kiváltás sokszor oly csekély erővel történik, mely semmiképpen sincs arányban a bekövetkező eredménnyel. Pl. ágyú elsütéséhez elég a kanóc közelítése, egy város föl- gyújtásához egy szikra, egy lavina megindításához egy kis kavicsnak megmozdítása. Tehát — úgy tetszik — csekély okok, nagy hatások ; s meginog a régi elv : causa proportionata debet esse effectui. Ez persze csak látszat ; az arányos okság elvének mindenütt kell érvényesülnie, itt is. A lavina kelet- kezésénél a meginduló kavics, tűzvésznél az éghető anyagból egy kis rész hőmérsékének emelése szintén hatékony ok ; de ennek közvetlen hatása nem is haladja meg hatóerejét ; a nyomában járó aránytalanul nagy eredményeknek oka pedig egy hatóképesség, potentia activa, az említett példák- bán potenciális energia, s ez bizony szabatosan arányos a hatással; a lavina akkora pusztítást, illetve munkát végez, amennyire helyzeténél fogva képes volt. Tehát e hatások oka a hatóképesség; az említett kis ok, a »kiváltó« ok csak tényleges hatásuknak, működésbe lépésüknek föltétele. 2. Mik az energiák ? E kérdés nem hagy nyugtot a természettudósoknak sem. Az energeták, vagyis azok, kik az energia fogalmát szeretnék az exakt tudomány alapfogalmává tenni, óva intenek ugyan minden erre vonatkozó föltevéstől; neveze- tesen erőnek erejével útját akarják állani annak a törekvés- nek, mely minden természeti jelenséget valaminek mozgásá- bán látja s minden energiát vagy a tömegek, vagy a parányok, vagy az éter mechanikai mozgásának tekint. S bizonyára némi joggal hangsúlyozzák, hogy a mechanikai mozgás nem szűk- ségképpen elemibb fogalom az energiánál, s gyakran csak történeti fejlődés okozta megszokás késztet arra, hogy a tér-
