Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 117 mészeti jelenségeket »mechanikai képekbe« öltöztessük. Téve- dés volna azt gondolni, hogy egyedül a mechanika képesít a természeti jelenségeknek egyetemes és exakt fölfogására. Az energeták és természettudósok ismeretelméleti munká- latai ez irányban eloszlattak minden kétséget. De el kell-e ejteni azt a reményt, hogy valaha sikerül az összes természeti jelenségeket legkisebb anyagrészek moz- gásaiként igazolni, sőt talán magának az anyagnak és tömeg- nek is dinamikai jellegét kimutatni ? S ha e remény esetleg valóra válik, nyert-e, mélyebbé vált-e természetismeretünk? Azt hisszük, igen. S különösen nekünk rokonszenves ez a törekvés, mert hiszen az egységnek, rendnek és tervszerű- ségnek nagy himnusza lesz az, a jelenlegieknél nagyszerűbb, tartalmasabb, részletesebb kommentárja a szónak : omnia in numero et mensura et pondere disposuisti. S e fölfogás az energetikainak nem lesz ellenlábasa, hanem kiegészítése ; csakhogy minden energia mechanikai energia lesz. Az »erők« egységéről azonban akkor sem lehet beszélni. Hisz ha a jelenlegi fizika pl. a világosság, sugárzó hő és elektromágnesség jelenségeit étermozgásokból magyarázza is, nem állítja azonosságukat; ezt a józan bölcselet sem engedi; mindenik más a megjelenésében, tehát másnak kell lennie lényegében is. Az energiáknak mechanikai egyenértékűkbe való átváltoztathatósága az oksági fölfogás szerint minden- esetre többet mond mint az egyenértékűség puszta fiiggvé- nyes viszonyát. Legalább is utal bizonyos benső rokonságra a különböző energianemek között. Ha megfontoljuk, hogy a fizika tanításai szerint is az egyes energianemeket jellemző mozgásállapotok a mozgó parányok, a mozgás iránya, alakja és sebessége szerint különböznek, elég tárgyi alapját látjuk az egyes energia-nemek különbözőségének ; ha meg- gondoljuk, hogy a parányok, még ha dinamikai módon fog- juk is föl, alakjuknál és kölcsönös helyzetüknél fogva a jelen- ségek szubstrátumainak különbözőségét is eléggé meg- magyarázzák, egy mechaniko-energetikai természetmagyará- zatot nyertünk, mely teljesen összhangban áll az okság arisztotelesi fölfogásával. Az energiák egymásbaváltoztatható-
