Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 77 maradt szüzességét, az ő örökös szüzességét: Máriának »iן 7Tao\itvoq« a cognomenje, mert ő »atiTiaolHvoq«. Jézusnak »itctQ&ivog« anyától való születése legrégibb történeti nyomait kutattam fel az alábbiakban és ezen kutatásom nyomán megtaláltam az »asiaaQdsvia« legrégibb történeti bizonyítókait is. I. FEJEZET. A »II a p & « v ץ ס s v v t; a 1 g« és az »a e itt a g & ev í a« irodai- mának ismertetése és kritikája. I. A római egyháznak régi, a II. század első felébe, 1 sőt a kutatók egy részének 1 2 véleménye szerint a II. század végére visszavezethető symbolum-szövege Jézus születését ezen szavakkal fejezi ki: »ysvvti&évra ix ^vtvuarog ayíov y.aí Maoíaq rijq Trccg&évov«, latinul: »qui natus est de Spiritu Sancto et Maria virgine«. A régi római symbolum ezen szövegrészletének felel meg az V. századig visszavezethető, ma használatos, a régi rómainál csak kissé bővebb apostoli hitvallás szövegének 3. ágazata: »qui conceptus est de Spiritu Sancto, natus ex Maria virgine«, és megfelel a IV. század harmadik negyedébe (Epiphaniús, Cyrillus Hieros.)3 visszavezethető »symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum«-nak nevezett hitvallásnak 1 A. Harnaclt, Dogmengeschichte (Grundriss), IY. köt. (Tíibin- gén, 1905.) 38—74. 1. ; R. Seeberg, Dogmengeschichte. (Erlangen u. Leipzig, 1905.) I. köt. 47. 1.; Clem. Blume, Das apóst. Glauben- bekentniss. (Freib. i. Br. 1893.) 293. 1. 2 F. Kattenbusch, Das׳ apóst. Symbol, II. köt. (Leipzig, 1900.) 328. 1.; O. Bardenhewer, Geschichte der altchristl. Litteratur, I. köt. (Freib. i. Br. 1902.) 73 —4. 1.; C. J. Caspari, Ungedruckte u. s. w. Quellen zur Geschichte des Taufsymbols. (Christiania, 1866—75.) III. köt. 161. 1. —• Lásd a szimbólum-kérdés rövid, összefoglaló áttekintését tanulmányomban : Religio 1906. év 19—20—21. számaiban. 3 Hefele, Conciliengeschichte, ID. köt. 10. 1.; Funk (F. X. Kraus, Realencyklopedie der ehr. Alterthümer, II. köt.), 811—3. 1. ; A. Harnaclt (PRE, XI3. »Konst. Symbol«) 27. 1.; Kattenbusch i. m. I. köt. (Leipzig, 1894.) 288. 1.
