Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

X. Piusz pápa körlevele egyes divatos vallási tévedésekről

MM ségbe esnek az újítók, amennyiben az eddig függetlennek mondott két emberi működést, a hitet és a tudományt mégis függésbe hozzák ^és pedig úgy, hogy a tudomány ural- kodjék. Ugyanis azt állítják, hogy a vallás megjelenési módjai a tudomány és a történelem állításainak alá vannak rendelve, az Isten-eszme a tudomány szerint igazodik, sőt az emberi tudat egysége érdekében a hitet a tudomány világnézete szerint kell idomítani. Ennek következtében a tudomány teljesen függetlenné lesz a hittől, a hit pedig alája lesz vetve a tudománynak. III. Az újítók hitludoniánya: a) A vallási jelképek eredete. A hit belső elven nyugszik, belső forrásból, magából a jelenlevő istenségből származik, ennek megérzése és szívbeli szemlélése. Ámde ezt a vallási érzést ki is kell valahogyan fejezni s ez a vallási jelképek, hitcikkelyek és vallási intézmények által történik. Azonban a jelképekhez nem kell túlságosan ragaszkodni, mert ezek csak eszközök a hívőre nézve, hogy hitét nyilváníthassa. Valóban, a vallási jelképek változhatnak s szüntelenül vál- toznak is. így pl. az egyházat és a szentségeket nem Krisztus Urunk alapította és rendelte, de azért isteni eredetűek, mert a hívek alkották, a hívek élete pedig Krisztus élete és isteni élet, tehát alkotásuk is krisztusi és isteni alkotás. b) A hitcikkelyek fejlődése. A hitcikkelyek a vallásos érzés életéből (vitaliter) keletkeznek mint jelképek, melyeket az érzéki ember igényel s az egyház hivatalos tanítása által szentesít. Különböznek ezektől a hittudósok vélekedései, melyek, bár a hitcikkely életét nem élik, mégis alkalmasak a vallás és a tudomány összehangzása s a vallás külső meg- világítása és megvédése érdekében ; esetleg anyagot adhat- nak új hit cikkelyek létesítésére. A szentségek az újítók szerint merő jelképek, a hit nyilvánítására és táplálására. c) A Szentírás sugalmazottsága abban áll, hogy az író hatalmas ösztönt érzett vallásos érzelmeinek írásos nyil- vánítására. d) Az egyház mibenléte és eredete. Az egyház a hívek társas tudatának és igényének szüleménye. Az egyházi 736 VEGYESEK,

Next

/
Oldalképek
Tartalom