Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete - Dr. Pataky Arnold: Józsue könyvének történeti jellege

A LESZÁRMAZÁS ÉS A FEJLŐDÉS ELMÉLETE. 723 gára, a fizikai és biológiai törvényeket a társadalmi életre és mennyiben létezik a biológiai törvényszerűség, ennek megállapítása és megkülönböztetése a szociológiának, mint tudománynak életkérdése és alapvető problémája. Ezt nem mi mondjuk, hanem Ratzenhofer nyilvánítá a saint-louisi világkongresszuson. Morgan 1 az amerikai indián törzsek társadalmi szer- vezetét a klasszikus ókor népeinek társadalmi szerkezetével összehasonlítja és azt következteti, hogy az emberiség fejlő- dése mindenütt hasonlóképen folyik le, továbbá hogy a különböző népek társadalmi szervezetében jelentkező külön- ségek nem egyebek, mint ugyanegy fejlődés különböző fázisai. Azt hiszi, hogy a különböző barbár (természetnépek) törzsek mibenlétének vizsgálata különböző kultúrfokozaton saját őseink őstörténetét tárják fel. Igaz hogy bizonyos társadalmi intézmények, melyek az emberi természetből folynak, mindenütt lényegben megegyeznek és a társadalmi fejlődés törvényei megegyeznek. De azért a mai indián törzsek sem az ősmagyar, sem a germán törzseknek nem hű képmásai. Puszta föltevés, a Pascal-Comte-Spenceri gon- dolat, hogy az emberiség története eredetét, lefolyását és haladását tekintve egységes és azonos. Puszta föltevés, hogy az emberiség élettörténetét, a fejlődést, legalsóbb fokán kezdte és a vadság állapotából a barbárság közbeneső fokán át a polgárosodásra a tapasztalatok lassú halmozása folytán jutott.1 2 1 »Urgesellschaft«, ném. ford. 1891. 2 »Die Kultur der Menschheit hat überall den gleichen Weg durchlaufen, die menschlichen Bedürfnisse waren unter den gleichen Bedingungen überall ziemlich dieselben und die Wirkimgen der geistigen Thätigkeit waren kraft der Übereinstimmung des Gehirnes aller menschlichen Rassen überall gleichförmig«. V. ö. Gumplovicz : Grundriss id. m. 74. 1. A görög és római viszonyok leírását már tendenciája befolyásolja. Nem felel arra a kérdésre, miért maradtak ugyanazon szellemi képességek mellett egyes törzsek a vadság álla- potában, míg mások magas polgárosodásra jutottak. Különösen mikép lehet az óriási űrt kimagyarázni, amely a hottentottát s bus- mant az európai polgárosult embertől elválasztja ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom