Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete - Dr. Pataky Arnold: Józsue könyvének történeti jellege
ן mam 722 KOZÁRY GYULA. 6. Van fejlődés, mert változás van. Van ugyan, mi változik, de minden változásnak van alávetve. Tlavra gél Nemcsak létért való küzdelem van, hanem egyesülés, sze- retet, nemcsak diszharmónia, hanem harmonia. A létért való küzdelem nemcsak alkalmasat, hanem alkalmatlant és haszon- talant is fejleszt, diszharmóniákat teremt, mint Metschnikoff kimutatta. Az összhangzást a természetben épúgy, mint a társadalmi életben nem harc és háború, hanem az élőlények kölcsönös alkalmazkodása teremti meg. A természetes kivá- lasztás mellett és felett, mely inkább eredmény, mint elv, él a mesterséges kiválasztás, az eugenics, a társadalmi hygienia a kormányzati és szellemerkölcsi nevelés egész rendszere.1 Ne alkalmazzák a szaktudósok egyoldalú álláspontjukat a társadalmi fejlődés szintézisére.1 2 Mennyiben alkalmaz- hatják az alaki törvényszerűséget a tünemények egész vilá1 »La théorie évolutionniste ce serait l’effroyable et mon- strueuse morale de la nature ; c’est-á-dire !’adaptation de l’espéce au milieu, le triomphe du plus fort et tous les crimes nécessaires de la lutte pour la vie.« Maeterlinck : Le Double Jardin. — Somló és Esterházy vitájába a természetes és mesterséges kiválasztásról nem megyünk bele, mert, úgy látszik, Somló minden kiválasztást természetesnek mond. 2 »Die Menschen streben seit jeher nach Sätzen von allge- meiner Gültigkeit ; diesem Drange vermag auch die specialisierende Wissenschaft nicht auszuweichen ; wir besitzen daher eine grosse Litteratur, in der Fachgelehrte je von ihrem einseitigen Standpunkte zur Synthese über die sociale Entwicklung vorzudringen streben. Ausgehend von geschichtlichen, nationalökonomischen, statistischen, rechtsphilosophischen, philologischen, biologischen, anthropologischen, geographischen und noch vielen anderen Standpunkten suchen sie die Grundlehren der socialen Beziehungen aufzufinden ; natürlich vergeblich, weil die Sociologie nicht induktiv aus einem dieser zahl- reichen Wissensgebiete gewonnen werden kann, sondern nur aus allen. — Wenn einer dieser wissenschaftlichen Faktoren wegbleibt, oder nicht nothwendig in Rechnung kommt, so ist das sociologi- sehe Kalkül ebenso falsch, als wenn man in einem mathematischen Ansätze ein Zeichen weglässt.« Ratzenhofer előad. St. Louisban, 1904. október 28. »Die Probleme der Sociologie.«
