Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Metzger Márton: Hammurabi és Mózes törvényei
658 DK. METZGER MARTON. tély, Delitzsch Frigyes ingadozására, ki már kétszer vál- toztatta meg nézetét • ebben a kérdésben. Ha valaki el akarna képzelni egy babiloni könyv- tárt, hát bizony kötetek helyett agyagcserepeket kellene odaképzelni és bronztáblákat. Misem természetesebb, hogy ott Pallas-lexikonokat nem írtak, hisz minden kötet számára kellett volna egy jókora terem ; no meg a tanul- mányozás is nehezebb lett volna. Az okmányokat szintén cserepekre vagy más kemény lapokra vésték. Persze így tele vésték a templomok falait, sőt sziklafalakat is. A fon- tosabb, közhírré teendő ügyeket kőlapokra és kőoszlopokra vésték. Egy ilyen kőoszlopra vannak vésve Hammurabi király törvényei. Kétségkívül az összes ismeretes törvénygyüjte- mények legrégibbje, mely kétezer esztendővel Krisztus előtt keletkezett. Hammurabi Sumir- és Akkácl-Babilóniá-nsik az első Babylu dinasztiából származott hatodik királya volt. Ötvenöt évig uralkodott, de hogy mikor, ezt csak hozzávetőleg lehet megmondani ; a XX—XXIII. századot jelölik meg ural- kodása idejéül. Hogy azonos legyen Hammurabival a bibliai Amraphael Senaor királya (Mózes I. 14.), azt csak akkor lehetne elhinni, ha feltételeznék, hogy Hammurabit és még három vele szövetkezett királyt Abrahám 315 fegyveres szolgájával tönkrevert. Hát akármilyen nagy is legyen a két név közötti hasonlatosság, ezt mégis csak nehezen lehet elhinni. Mert Hammurabi hatalmas király volt ; hosszú uralkodása alatt hosszas háborúskodás árán egy országgá egyesítette sumir és akkád Babilóniát (Észak- és Déli- Babi- lóniát). De külső hatalmánál és országainál sokkal mara- dandóbb emléket állított magának törvénygyűjteményével. Meiszner már 1898-ban közölt töredékeket Assur- banipal király könyvtárából azon megjegyzéssel, hogy ezek alighanem egy régibb törvénygyűjteményből valók. Sejtelme hamarosan megvalósult. Morgan francia történész és Scheil dominikánus szer- zetes vezetése alatt álló kutató expedíció 1902-ben Susában
