Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Balits Antal: Észrevételek a »Néhány szó az égfölötti vizek kérdéséhez« című cikkre

634

DE. BALITS AKTAL.

nem felhőket, hanem az égboltozat fölött levő vizeket kell érteni. Érvül legelőször is azt hozza fel, hogy az »erősség« (héberben >"'־ rakia) alatt nem a »coelum aereum«, a levegőég értendő, hanem az akkori népies felfogás szerint a szilárd égboltozat. Hogy ez csakugyan így van, erre nézve hivatkozik Gesenius értelmezésére a Gen. 1, 20. versére vonatkozólag, valamint Jób könyvének e szavaira : »Kitér- jesztheted-e, mint ő, az égboltozatot, mely szilárd, mint׳ az ércből öntött tükör?« (Jób 37, 18.). Gesenius értelme- zéséről mondja cikkező, hogy az, ha helyes, nem engedi, hogy az erősséget levegőéggel azonosítsuk ; Jób könyvének mondásáról pedig állítja, hogy az sem puszta költői dísz, hanem hű visszatükröző] e a szentíró korabeli felfogásnak, vagyis más szóval, hogy a szentíró kortársai az égboltozatot szilárdnak képzelték.

Itt állapodjunk meg és vegyük közelebbről szemügyre cikkező úr érvelését. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy érvelése már az első lépésnél, melyet tesz, megbicsaklik, tévútra jut. Ö ugyanis azon téves föltevésből indult ki, mintha a héber עיקר (firmamentum) csupán az égboltozatot jelen- tené. Hisz a Gen. 1, 8. nyíltan mondatik : »Vocavitque Deus firmamentum coelum.«. Már pedig a Szentírás háremféle coelumot ismer. Az egyik a coelum empyreum, mely az angyalok és holdogek lakóhelye ; a másik a coelum side- reum, mely a rajta levő csillagoktól neveztetik így ; a har- madik a coelum aereum vagy nubiferum, melyben a felhők gyülemlenek össze. E hármas coelumra vonatkozva mondta sz. Pál : »Scio hominem in Christo, ante annos quatuordecim raptum huiusmodi usque ad tertium coelum.« (II. Cor. 12., 2.) Az első, vagyis a coelum empyreum a mi kérdésünknél szóba nem jöhet, mivel az reánk nézve láthatatlan, Mózes pedig csak a látható világ teremtéséről akart minket érte- síteni. A második coelumról, vagyis a coelum sidereumról szól a Szentírás, midőn például e szavakat olvassuk ott : »Multiplicabo semen tuum sicut stellas coeli.« (Gen. 22., 17.) A harmadik coelumról, vagyis a coelum aéreumról van szó, midőn például a Szentírás ily kifejezéseket használ : »Domi-