Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete
A LESZÁRMAZÁS ÉS A FEJLŐDÉS ELMÉLETE. 591 fogalom nem szolgálhat alapul arra, hogy az állatvilágot az embertől elválassza, hanem összeköttetést alkot׳, minthogy az ember hajlamai és szenvedélyei a magasabb rendű állatok ־ ösztöneiből keletkeztek. Az ösztönök célszerűsége nem szorul metafizikai magyarázatra, hanem a leszármazás elméletének elvei szerint természetesen vezetendő le. Az értelmi ismeret hiányát tanúsítja azon körülmény is, hogy az állat célszerű ösztöncselekedeteit akkor is folytatja, mikor.a legkorlátoltabb értelem is belátná célszerűtlenségüket és hasznavehetetlenségüket. A hód a börtönben is valóságos dühvei épít; fáradhatatlan a fadarabok, ágak összehoi dásá- ban. Az evet elrejti táplálékát akkor is, ha fogva van. A tyúk a kövezeten is kapar ; ha fogságban van, a padozaton vagy a pléhen is. A méhek királynésejteket építenek akkor is, ha nincs királynéjuk. Némely rovar kicsinyeinek érdekében dög- testre rakja petéit, melegházakban pedig külföldi dögletes szagú növényekre. Ha költés idején a lúd alól kivesszük tojásait, a szemétdombra ül. Az állati ösztönt jellemzi még a részlegesség, mert az ösztön a szervezetnek megfelelő és ennek lényegi tervszerű- ségét (plasticitás) túl nem lépi. Amint az állat kilép a világra, ismeri szerepét — írja Van Beneden. Az élet ezen diámája fölött épen olyan összhangzó tervezet uralkodik, mint amely a csillágok járását kormányozza. Az ösztön minden cselekedete az érzéki rend határain belül van tartva. A tiszta értelmiség, a szabadság, az erkölcsiség lényeges törekvéseiben az ember- nek képezik elvitathatatlan örökségét. Annyi század óta sem tanúsított az állatvilág értelmi kívánságot, nem iparkodott a dolgok, a lelkiismeret, az igaz, szép és jó iránt való lelkese- désnek okáig hatolni. A valóságos értelmesség egyetlen nyilvá- nulata megnyitná a szellem fejlődésének egész útvonalát az állatvilág számára. Helyesen jegyezte meg Rabier, ha az állat a legcsekélyebb mértékben elmélkednék a világ fölött, meg kel- lene teremtenie a mennyiségtan tudományát. Ellenkezőleg az állatot a faj ösztöne mintegy legnyűgözi. Egyiptom, Babilon, Róma történeti forrásai és műemlékei tanúsítják, hogy a házi- állatok, az oroszlán és az elefánt életmódja mai életmódjuktól
