Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete
592 K0ZÁRY GYULA. semmiben sem különbözik. A haladásnak semmi »jele.1 Az embert vágyai és törekvései a művészet s költészet bámu- latos alkotásaira vezérlik, sőt a tudomány elért vívmányai, a művészet csodálatraméltó remekei s a műipar termékei nem elégítik ki, az igazságért rajong, égő vágy gyötri a továbbfejlődésre tudományban, művészetben és irodalomban, lemond egyetlen tudományos tétel kiderítésének kedvéért az egész világ összes örömeiről és feláldozza összes életerejét. Erkölcsi lény, hős, ki eszményt ,tűz a jövő elé ; az igaz, szép és jó eszméje lelkesíti, vallása van és imádja Istenét.1 2 Tökéle- tesedésnek emeltyűje, ha minél magasabbra emelkedik az anyag földhöz láncoló bilincseiből, megérti az értelem első elveit, a legfensőbb törvényeket, amelyeken az egyes konkrét igazságok alapszanak és általuk igazolást nyernek. Értelmi megismerés nincs általános eszme nélkül : minden tételben kifejezett ismeret értelmi. Az általános eszme átsugárzik az idő és tér korlátain ; szintúgy az értelmes akarat.3 Az emberi szellemnek megvan az a hatalma, hogy önmagát megkettőz- tetve, saját magát teheti figyelme tárgyává. »Épen nem tartozunk kimondani, hogy az egész természetnek ez a leg- rendkívülibb tüneménye. Elkülönöz mindentől, ami nem »mi« vagyunk s szembeállít saját magunkkal. Itt azután a szellem körében vagyunk, hol érzékeknek nincs mit keres- niök ; a külső világ zaja itt csak annyira hallatszik, amennyire mi akarjuk !« Nevetni láthatott ugyan Darwin majmot érzékcsiklan- dozásnál, jó falat evésénél, de aligha láthatott komikus ellen- tétek fölött nevetni vagy általános Ítéletet, társadalmat és államot alkotni. Mutasson Spencer,Darwin és a francia pozitív iskola egyetlen állatfajt, melynél hasonló található, mint az 1 V. ö. Cuvier : »A földkéreg változatai« c. munkáját. Wallace : The origin of human races and the antiquity of Man. Anthropical Rev. 1867. 2 Az újabb népleírók és ethnographusokjjelismerik, hogy csak- ugyan nincs nép vallás nélkül. V. ö. dr. Ratzel f. i. m. Völkerkunde. I. k. II., III. k. 3 V. ö. Bonniot : L’áme et la physiologie. 358—359. 1.
