Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete
A LESZÁRMAZÁS ÉS A FEJLŐDÉS ELMÉLETE. 585 különbözet, a functiók szervi mechanizmusának benső célza- tossága, a jelentő (representatio) és önkénytelen functiók arányossága a szervek ingerlékenységével és plasticitásával... az állatvilág lélektana. Az állatban is fel kell tételezni a központosított lét- tevékenység osztatlan és egyszerű elvét, de ezen elv lényegesen különbözik az ember leikétől, a tiszta és a szabad akarat alanyától. Az ember személyiség és ezen értelemben a lélek a szervezet fölött áll és a testtől független. Az állat lelke, bár egyszerű, de a konkrét anyagon felül nem emelkedik. »Omnis potentia hujusmodi est actus corporalis organi« — írja sz. Tamás. »Inde nulla hujusmodi potentia potest se extendere ultra corporalia« (sz. T. I. qu. 12. a.). Az ész és a szabad akarat ténye az az űr az ember és az állat lelke között, mely minden átalakulás és kifejlődés dacára is áthidalhatlan korlát marad. Az ész elvon, általánosít és új fogalmakat alkot, fölfogja az alapelveket, az első és szükségképi igazságokat és az anyagtalan valóságokat. Ezen érvvel szemben fölteszik a pozitivisták, hogy a quaternär ember állat s föltételezik, hogy a mai vadember olyan, mint volt az ősember. Eltekintve attól, hogy a legutolsó busmanban és hotten- tottában v is, mint a leghitelesebb állatban, az ember termé- 1 1 Dr. Ratzel nagy munkájában kikel a divatos vad-elméletek ellen. »Man muss es mit der grössten Entschiedenheit betonen, dass der Begriff Naturvölker nichts anthropologisches, nichts anatomisch- physiologisches in sich hat, sondern ein rein ethnographisches, ein Kulturbegriff ist. Naturvölker sind kulturarme Völker, und es können Völker von jeder Rasse, von jedem Grade natürlicher Ausstattung entweder noch nicht zur Kultur fortgeschritten, oder in der Kultur zurückgegangen sein. Die alten Deutschen und Gallier traten der römischen Kultur verhältnissmässig nicht minder kulturarm gegen- über als uns die Kaffern oder Polynesier, und vieles, was sich heute zum Kulturvolke der Rassen zählt, war zur Zeit Peters des Grossen noch reines Naturvolk.« Völkerkunde, I. Bev. 10. 1. Szerinte a faj mitsem számít a műveltség-vagyonra nézve. A fejlődés-elmélet hir- detői ellen az emberi nyelvre és a vallásra hivatkozik. U. o. 11. A poli- tikai és gazdasági intézményekben feltűnő óriási különbségek nem annyira nagyon különböző adományokon és képességeken, mint a Hittudományi Folyóirat. 1907. 39
