Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom

566

DE. KIS-ERŐS FERENC.

b) A szeretet a második fokozatban a szerető alany és a szeretett tárgy között fönnforgó közelebbi vagy távolabbi viszonyhoz, összeköttetéshez is alkalmazkodik, vagyis a rokonokat, barátokat, polgártársakat jobban szeretjük, mint az idegeneket.

c) A szeretet a harmadik fokozatban azon szükség mér- tekéhez is alkalmazkodik, amelyben az szenved, akit szere- tünk ; vagyis jobban segítségükre vagyunk azoknak, akik nagyobb szükségben vannak, és így ezeket jobban szeretjük.

3. A tulajdonképeni szeretet szent Tamás és Jungmann szerint.

Jungmann iskolája az ethikusoktól kifogásolt »tulajdon- képeni« szeretetet védve a következőkép válaszol : Ha a meg- ismeréssel megjelenített jóság (mely jóság a szeretet első fokozatában egyenes• arányban van a szeretet első foko- zatával, illetőleg a szeretettel kapcsolatos kallelogikus élve- zettel) oly jóság, mely természeténél fogva nem alkalmas arra, hogy vágyótehetségünk (akaratunk) tovább is foglal- kozzék. vele, a szeretet nem jut el a második fokozatba ; például midőn a tengert, a csillagos eget szemléljük, világos, hogy a Teremtő ezeket nem azért hozta létre, hogy akara- tunk ezek után vágyódjék. Ugyanez áll a művészet szép jelenségeire is.

Ha pedig ez a jóság természeténél fogva a vele való »egyesülésre« ingerel, beáll a szeretet második, majd harma- dik fokozata. De a szeretet fejlődésének ezen második és harmadik fokozatában egyrészt a szabad elhatározás, más- részt pedig egyéb pszichikai (lelki) okok 1 befolyása alatt

1 Piszter, i. h. 27. lap.

áll, úgyhogy néha a második és harmadik fokozatig vagy ki sem fejlődhetik, vagy néha nem gyökerének : az első fokozat! jóakaratnak hatályossága mértékében fejlődik ki. Tehát a második fokozatú szeretet (dilectio) nincs mindig egyenes arányban a belső jósággal és így a második fokozatú szeretet nem mindig cserélhető föl (konvertálható) a belső jósággal a belső jóság mértéke szerint. A most említett י