Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom

A SZÉPSÉG MINT ESZTÉTIKAI FOGALOM.

553

tíz különféle mód a tíz kategória vagy tíz legfelsőbb nem fogalom.1

Összesen négy transscendentalis fogalom2 van, ezek : lény, egy, igaz és jó. E négy transscendentalis fogalom tár- gyilag egy és ugyanaz, csak fogalmilag különbözik egymástól ; mert mindenre, ami létezik vagy létezhetik, mondhatom, hogy lény, egy, igaz és jó.

A lény egy, amennyiben megosztatlan ; 3 a lény igaz, amennyiben az értelem megismerheti;4 végül a lény jó, amennyiben iránta akár vágyó, akár jóakaró szeretettel viseltethetünk.5

Következőleg : a transscendentalis fogalmak nem absolut (viszonyítás nélküli), hanem relatív (viszonylagos) fogalmak: ;6 tehát a jóság igazzá lesz a megismeréshez viszonyítva, vagyis amennyiben a jóságot megismerjük ; az igazság jóvá lesz az akarathoz viszonyítva, vagyis amennyiben akár vágyó,

dolkodástan. 145. lap. Budapest, 1894.) ; de a tan lényegére nézve : hogy t. i. a lény létezésének több módja van, mindnyájan meg- egyeznek. Sem célunk sem tárgyunk természete meg nem engedi, hogy e helyütt annak vitatásába bocsátkozzunk : hogy csakugyan 10, avagy 10-nél több, vagy talán néliánnyal kevesebb oszályt kell-e megállapítanunk.

1 Aristoteles és a scholastikus bölcselők szerint e 10 alap- fogalom (kategória, praedicamentum) a következő : 1. állag (sub- stantia), a többi kilenc pedig az állag természeti tulajdonságainak a felosztása ; 2. kiterjedés (quantitas) ; 3. változó minőség (qualitas, pl. a melegség, vagy egyik-másik tárgyon a szin) ; 4. működés (actio) ;

5. a működő erő hatása valamely tárgyon (passio) ; 6. hely (ubi) ; 7. idő (quando) ; 8. viszony (relatio, pl. ok és okozati, szükségképi vagy esetleges viszony) ; 9. helyzet (situs, vagyis a kiterjedés köze- lebbi meghatározása, pl. fekvő, egyenes, ferde helyzet) ; 10. állandó minőség (habitus, pl. a tehetségek, erények, műveltség, állandó szín stb.). Tehát az első pont alatti állag önmagában létezőt jelent, a többi 9 pont pedig járulékot.

2 De Maria, i. m. 377. lap.

3 S. Thom. Opusc. De natura generis, cap. II.

1 S. Thom. De Vérit. q. 1. a. 1. c. ; Sum. Theol. I. 16. 1.

5 iS. Thom. Sum. Theol. I. 5. 3.; Steécz, Bölcs. Folyóir. 1890. 263. lap ; Piszter, i. h. 13—14. lap.

6 Steécz, i. h. 233. lap.

Hittudományi Folyóirat. 1907.

37