Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom

554

DE. KIS-EEŐS FERENC.

akár jóakaró szeretettel szeretjük ; végül úgy az igazság, mint a jóság is széppé lesz, 11a őket mint valami tökéletességet megismervén, élvezzük,1 — mint ezen utóbbit alább majd látni fogjuk.

Tehát a dolgoknak valamely tehetségünkhöz való viszonya teszi azt, hogy azokat a dolgokat igazaknak, jóknak vagy szépeknek mondjuk,1 2 s épen ebben áll az, hogy a dolgok- nak igazsága, jósága, szépsége relatív fogalom. Végül mert e transscendentalis fogalmak valamely tehetségünkhöz viszonyt fejeznek ki, épen azért e fogalmak teljességéhez tartozik, hogy azon tehetségekre is rámutassunk, amelyek- hez viszonyítva áll elő a transscendentalis fogalom.3

Tehát a lényegi meghatározás első formáját a szépség lényegének kifejezése céljára nem használhatjuk.

Lássuk végül, vájjon a lényegi meghatározás második formájával kifejezhetjük-e a szépség mibenlétét. A felelet itt is ez : szorosan és tulajdonképen nem fejezhetjük ki ; de bizonyos értelemben mégis segítségül hívhatjuk.

Nem használhatjuk egyenesen, mert e meghatározás a dolog anyagának és állagi alakjának fogalmi összekapcso- lásából származik ; a dolgok szépsége pedig nem lévén anyagi dolog, a szépségnek tulajdonképeni értelemben vett anya- gáról nem is beszélhetünk.

Ámde a legkiválóbb bölcselők a transcendentalis fogai- mák lényegét a lényegi meghatározás e második formájának analógiájára szokták ismertetni; tudniillik megállapítják úgy azt, hogy mi felelne meg e fogalmakban az anyagi testek anyagának, s azt elnevezik materiale-nak, valamint azt is, hogy mi felelne meg ugyanazon testek állagi alakjának, s azt elnevezik formale-nak. így tesz Palmieri a jóság trans- scendentalis fogalmának ismertetésénél.4

1 Piszter, i. h. 43. lap.

2 Piszter, i. h. 47. lap.

3 Piszter, i. h. 47. lap.

4 »In eo, quod est bonum, duplex ratio distinguenda est, for- malis et materialis. Materialis est ipsa perfectio ; formalis est conve-