Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 521 c) Fragmentum Justini »De resurrectione« (178 pt dvccaráasio g). 3. — (Justinus azon ellenvetésre, hogy ha a feltárna- dott testen is meglesznek a nemi különbségek, szükséges volna a nemi élet folytatása a mennyben is, elutasítólag felel, hivatkozva az e földön is nemi' önmegtartóztatásban élőkre és hozzáteszi:) Et sane Dominus noster Jesus Christus non alia de causa natus est ex virgine (»ér. n a q 8 7ז v ov i T 8/ &}]«), quam ut illegitimae cupiditatis generationem aboleret, ostenderetque huius mundi principi, etiam sine humana consuetudine possibilem esse Deo hominis forma- tionem. Genitus autem (»Kal yevvii&ds«) ac reliquam vitae corporeae rationem amplexus, in cibo, inquam, et potu et indumentis, hanc solam, quae iit per concubitum, non exercuit, sed alias carnis cupiditates et necessarias quidem suscepit, non necessarias autem non admisit.1 d) Justinus idézett szövegeinek méltatása. Justinus körülbelül 130. év körül, de mindenesetre a 135. év előtt tért át a kereszténységre Ephesusban.2 Az ő műveiből kivonható positiv, tradicionális és formuláris anyag tehát elsősorban nem Justinus halálának idejére (163—167.) és helyére (Róma), hanem megtérésének idejére és helyére jellemző, abból származtatandó; sőt a nála található sym- bolum-részletekben némely kutatók egyenesen az ephesus-i egyház symbolum-át akarják felismerni. így látható, hogy ő benne Polykarpus-sál (t 155.) egy korban élő tanunk van, de akitől hasonlíthatatlanul bővebb adatok maradtak reánk a »parthenogenesis«-t illetőleg is. iterum omnium omnino hominum usque ad ipsum Adamum, iudex venturus est. (Migne i. m. VI. 782—3. h.) * Migne i. h. 753.-4. has. 1 Migne i. m. VI. 1578. h. •—• Feder (i. m.) »fri/it»-« helyett: *íyevvij&iit-t idéz. ‘ Bardenhewer i. m. I. 192. 1., Feder, Just. d. Märt. Lehre, 8. 1. Zahn, Das apóst. Symbol. 33. 1. Hittudományi Folyóirat. 1907. 35
