Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

522

DE. HANDY FERENC.

Zahn 1 épen Justinus-ban (Ephesus) látja az összekötő kapcsot a régi palaestinai-syriai keresztelési hitvallás (sz. Pál, antiochiai Ignác) és a római symbolum között, amely- nek első biztos és kifejezett nyoma csak TerUülianus-nhl 1 2 van, aki Marcion eretnekről említi, hogy Marcion (145. é. körül) Rómában hitvallást nyujott át, amely a római egyház hitével megegyezett. Az Apologia I.-ban Justinus (c. 26.) is Marcionról, mint Rómában élőről és működőről emlí- tést tesz.

Justinus mindenesetre ismert egy symbolumot3 és sokszor ismétlődő és a symbolum több ízét egyszerre fel- ölelő eszmefüzérekben idézte is azt. Ez a fent közölt sző- vegek több helyéből, főleg Ápol. I., 21., 63., Ápol. II., 6., Diai.

63., 85., 132. fejezetekben foglalt (és fent a nyomtatásban is feltüntetett) formulákból 4 nagy valószínűséggel megálla- pítható. Ezt Zahn5 és Feder biztos ténynek mondják (az utóbbi azonban Justinusnál úgy a R., mint egy keleti sym- bolum körvonalait felismerni véli.) 6

Harnack7 azonban ezt alaptalan következtetésnek mondja, mert szerinte az ismétlődő formulákból csakis arra

1 Zahn i. m. 33., 37., 47. 1.

2 Tertulliani: Praescript. 30.

3 Feder (i. m. 268—271. 1.) az összes ilyen formularis Justinusszövegeket közli egymásután.

4 A keresztelési (trinitaria) formulát kifejezetten is idézi Justinus (Ápol. I. c. 61.), de ugyanott és o. 65. szó van a keresztség előtti tanulásról (xtav xavxa /uxvhocvovxtov) és hitről és az életváltoztatás igé- rétéről. Persze arról még mindig lehet szó, mint komoly lehetőségről, hogy Justinus ismert ugyan egy rövid, trinitarius alapidomú, keresztelési

symbolumot, de a műveiben található christologikus formula ezen sym- bolumon kívül, mint egy christologikus xyqvyfm állott. (Ez Harnack véleménye.)

6 Zahn, i. m. 36—37. 1.

6 Feder i. m. 271., 282—3. 1.

י Harnack, Apostol. Symbol (Realencykl. f. prot. Theol. u. K. I. k. 750—•1. 1.) — Harnack az ő »Dogmengeschichte-Grundriss< leg- újabb (IV., 1905. é.) kiadásában (38—9. 1.) elismeri, hogy Rómában 150. évben vagy röviddel előtte keletkezett egy symbolum, amelynek szövegét már fent (I. fej.) közöltem is. Érdekes az, hogy Harnack egy-