Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
520 DE. HASÚT FERENC. entia accepit, eadem et dissolutionem acciperet. Eva enim cum virgo esset (»II a o >)׳ é v o g ץ ág ovo a. Eva«) et in- corrupta, sermone serpentis concepto, inobedientiam et mortem peperit. Manci autem virgo, cum fidem et gaudium percepisset (»EUotiv Se xal %aoav '/.a(iovau Magia ף Ua g if a 0 ע g«), 1 nuntianti angelo Grabrieli laetum nuntium, nempe Spiritum Domini in eam superventurum et virtutem Altissimi ei obumbraturam, ideoque quod nasceretur ex ea sanctum, esse Filium Dei, respondit: Fiat mihi secundum verbum suum.2 113. -— ... Jesum enim ipsum illum fuisse, qui Moysi et Abrahae et aliis omnibus patriarchis visus est, et cum eis collocutus, cum Patris voluntati ministraret, iam a me demonstratum est; qui et advenit, ut homo fieret ex Virgine Maria, ac semper est (»og xal av&giojiog yavvii&gvai Sia T T] g II ag&évov M a q Lag gXUs xai torn׳ del, égw«J.3 120. Videte quomodo eadem et Isaac et Jacob promittat. Ita enim dicit ad Isaac: »Et benedicentur in semine tuo omnes gentes terrae«. Et ad Jacob: »Et benedicentur in te omnes tribus terrae et in semine tuo«. Non id iam Esau aut Hüben dicit aut alii cuipiam, sed iis, ex quibus Christus, secundum illam ex Virgine Maria dispensationem, oriturus erat (»a/./) sxdvoig iov ipsXXev tOtO&ai x.a r d r >) v 01 x 0 v 0 g i a v t t) v Sid t ij g Ilagxfevov Mag i a g* o Xgioróg«). * 1 A »Magia i! IJagttéxo;« alakzatot most (c. 100.) használja először Justinus (az Ápol. I., Il.-ban és a Diai. előző fejezeteiben még nem használta), de a 113. és 120.-ban ismét előfordul. 2 Migne, P. S. G. VI., 709—12. has. — A következő (c. 101.) fejezetben is fel van említve a parthenogenesis : *dízzveg (szó van Mária őseiről, a pátriárkákról) xal nazégeg goax z f! g // a 0 S é v 0 v, Síi lyzvvri&ri av&Q0mog yexógevo;« (Migne i. m. VI. 712.). 3 Migne i. h. 737—8. has. — Az »Igái (= igéui = dico«) olvasása nem biztos ; Thirlby ex ovgaroi rövidítését látja e szóban, de ez a con- textus szerinti értelemnek nem felel meg. V. ö.: Migne i. h. 727. has. 73. j. * A parthenogenesisről szó van még : a c. 127.-ben e részletnél: »őr (t. i. vlóv) xal ax>anox yevvg&fivai Sia z rj g IJagttévov ßeßov- \r\zaz« (»quem et hominem nasci ex Virgine voluit«). ■— A symbolumra általában (de nem a parthenogenesisre) vonatkozó hely van a c. 132. következő szavaiban : »cognoscatis Jesum, quem nos Christum esse Filium Dei agnovimus, qui crucifixus est et resurrexit et ascendit in coelos et
