Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

417

szélésekkel át meg át van szőve. Ebben a tekintetben talán nagy koncessziókat tesz a diákok ízlésének, hellyel-közzel nagyon is diákos. Sok aprólékos megjegyzést kellene tennem, de csak azt az egyet említem föl, hogy az ifjúságnak ajánlott szépirodalmi olvasmányok jegyzéke nagyon hiányos, bajosan fogja a fiukat kielégíteni. Jellemző, hogy a francia szép- irodalomban egyáltalán nem talál ajánlható munkát. Aki az ifjúság számára ír, annak jobban utána kell nézni, nem elég azt mondani : a francia szellemi konyhától óvom az ifjúságot, Párisból sok szenny árad a világba.

A könyvet kissé hosszadalmasnak tartom. A mi ifjú- ságunk nincs ahhoz szokva, hogy egyetlen, bármennyire fontos morális kérdésről 330 lapot olvasson. Nem is szükséges.

A kritikus pont Szuszai könyvében a nemi fölvilágosítás kérdése. A helyes, okos, fokozatos fölvilágosításnak ma alig van ellenzője. Az ifjúságnak az emberi életnek erről az olda- Iáról is föl kell világosítva lennie, legkésőbben akkor, mikor a házasság ideje elérkezik. De ezt a felvilágosítást manapság már jóval előbb meg kell adni. Ha a serdülő ifjúság nem kapja meg a fölvilágosítást akkor, amikor a szfinxként jelentkező ösztönök fejüket fölütik, megkeresi azt maga is, meg is találja, de nincs benne köszönet. Eddig a legtöbb nevelő nem adott semminemű fölvilágosítást és az ifjak mégis föl vannak világosítva mindenről. Honnét merítették ? Részben egymástól, részben könyvekből, amelyekhez elég könnyen hozzáférnek. Egy lexikon vagy hasonló könyv mindig meg- teszi a szolgálatot. Az efajta fölvilágosítás nyomában persze nem keletkezik tiszta élet.

Kétségtelen, hogy a fölvilágosítást meg kell adni. A nyílt szónak nem vagyok ellensége, nem csatlakozom az álszemér- meskedés félénk híveinek társaságához, de azt a módot, amelyen a szerző ezt a nyílt szót kimondja, nem helyeslem. A módot illetőleg, hogyan adjuk meg a fölvilágosítást, nagyon eltérők lehetnek a nézetek, abban azonban mégis egyetértünk, hogy komoly órában és csakis szükséges mértékben kell azt meg- adni. A szerző rendszeres fölvilágosítást nem ad, egyes dől- gokban sokat is mond, másokban keveset. Egyszer 16 éves