Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Kaszás Márton Rajmund: A lénytani érv

A LÉNYT ANI ÉRV.

31

érvének fejtegetésénél fogunk felelni, azt azonban már most is kijelenthetjük, hogy a gondolatbeli legtökéletesebb eszme tárgyi létezését nem magából a gondolatból kell bizonyítani, mert ez petitio principii, hanem más alapból. Ugyanezt kell mondanunk Bertinek idevonatkozó tanáról, aki az isten- eszmét szintén velünksziiletettnek mondja.

IV. Vájjon Isten léte bebizonyítható-e a priori?

Immár elértünk azon ponthoz, amikor tulajdonképeni célunknak elvi részét tehetjük vizsgálódásunk tárgyává ! Általában háromféle bizonyítási módot különböztetünk meg :

1. Az okból az okozatra (a priori) ; 2. a tárgy fogalmából létére (a simultaneo); 3. az okozatról az okra (a posteriori). Sokan az első és második módot egy név alá vanják és a priori bizonyításnak nevezik. Mi különbséget teszünk a kettő között, mert a bizonyítási módok a kiinduló alap azonossága vagy különbsége szerint azonosak vagy külön- bözők. A jelen esetben pedig az elsőnek kiindulási alapja különbözik a másodiktól. Tehát különböző bizonyítási fajokat alkotnak. Altételünket nem nehéz bebizonyítani. Az a priori bizonyítás mindig oly igazságból indul ki, amely a bebizonyítandó igazsághoz mint ok viszonylik, tehát azt megelőzi. A második bizonyítási mód pedig magát a bebizo- nyitandó tárgy fogalmát veszi alapul.

Ezeket elörebocsátva állítjuk, hogy Isten létét a priori nem lehet bebizonyítani.

Ha Isten létét a priori bebizonyíthatnák, Isten nem volna első ok, sem az első igazság, tehát nem volna végtelenül tökéletes. Azonban Isten a legelső ok, minden lehetőnek alapja, végtelenül tökéletes, tehát Isten létét nem lehet a priori bebizonyítani. Altételünknek helyessége magából az Isten fogalmából következik. Kérdjük tehát :

V. Vájjon Isten létét a simultaneo be lehet-3 bizonyítani?

1• §■

Ezen kérdés eldöntésénél már távolról sincs meg azon egyetértés, mint az előbbinél. Míg az előbbit jóformán kivétel