Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
332 DK. HANDY FERENC. εοτιν /laviS, αυτός προφητεύει David, φοβούμενος και αννίων την πλάνην των αμαρτωλών · Ειπεν ο κύριος τψ κυρίψ μου״ ΚάΟου εκ δεξιών μου, εως άν θώ τους εχθρούς οον ύποπό- διον τών ποδών σοϋ. 11 Και πάλιν λέγει ούτως '־ΤΙααΐας · Ειπεν κύριος τ([> Χριοτψ μου κυρίψ, ον εκράτησα της δεξιάς αυτόν, έπακοϋΰαι έμπροοθεν αυτόν έθνη, και ιοχνν βαβι- λέων διαρρήξω. νίδε, πώς Jaul δ λέγει αυτόν κύριον, και υιόν ον λέγει.1 füium David, ipse David prophetat, reformidans et in- tellegens errorem scelerato- rum: Dixit dominus domino meo: Sede a dextris meis, donec ponam inimicos tuos scabellum podum tuorum.11 Et Isaias porro ita loquitur: Dixit dominus Christo meo domino, cuius aprehendi dexteram, ut obediant ei gentes, et fortitudinem re- gum disrumpam. Ecce, quo- modo David eum dominum vocet et filium non vocet.2 Az aláhúzott szavakkal Barnabas Jézusra nézve kifejezetten vallja, hogy Jézus testben megjelent (εν οαρκι φανερωθείς), de nem volt »férfinak« fia, hanem Istennek fia, és épen azért nem is volt vér szerint Dávid fiának mondható, amint Dávid is őt, a Messiást, nem fiának, hanem Urának nevezte. Barnabas ezen szavai azonban nem jelentik még tagadását annak, hogy Mária is Dávid házá- bél származott; itt csak az apáról beszél Barnabas, mert Istennel (θεός) szembehelyezve az »άνθρωπος«« csakis az emberi apát jelentheti. 154. körül találkozott (íren., Adv. haer. 3, 4.) V. ö. Funk, Patres Ap. I. k. 305. 1. 1. jegyz. “ Funk, Patrum apóst, opera, I. k. 304. 1. 8 U. 0. 305. 1. 4 A Barnabas-levelet a mai kritika egyhangúlag nem ismeri el Barnahas apostol, sz. Pál apostol útitársa, művének, mert Barnabas aligha élte meg a 70. évet Kr. után, a Barnabas-levél pedig minden- esetre Jeruzsálem pusztulása után lön megírva (lásd a vonatkozást: ep. Barn. XVI. 3—6.). — A levél tehát szorosan vett »pseudepigraphon», de azért mégis kezdettől fogva igazhitűnek tartott irat. A levél meg- íratásának idejét: Funk (Patres Apóst. I. k. XIV. 1.) Nerva idejébe [96—8.) vagy kevéssel későbbre, Bardenhewer (i. m. I. k. 94. 1.) szintén így, Harnack (Chronologie I. k. 427. 1.) 130—1. évre, Crutwell (i. m. I. k. 49—50., Lightfoot után menve) 78—9. évre teszik. 1 Funk i. m. 76., 78. 1. 8 U. o. 77., 79. 1.
