Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
324 DK. HANÜY FERENC. Χριοτον, της έλπίδος ημών, Jesu Christo, spe nostra, ης εχτραπηνατ μηδενί τιμών a qua averti nemini vestrum γένοε το.1 accidat.2 Ezen szöveg azon három Ignác-szövegek egyike, amelyekben Zahn3 világos nyomait látja a legrégibb symbolum-alak terminológiájának; a másik két hely: Trall. IX, 1 és Smyrn. I, 1; ezen utóbbi szövegeket alább külön is fogom idézni és tárgyalni. Harnaek4 és Kattenhuscli5 nem látnak sem ezen 3 helyen, sem Ignác többi, a symbolumra emlékeztető helyein, biztos jelet arra nézve, hogy Ignác a Eomanum-ot vagy másféle symbolumot ismert volna akkor, amikor a leveleket írta. Harnaek mégis egy állandó formulává fejlődő christo- logiai tételsorozatot lát az említett helyekben, amely formulát ő Ignác »χήρυγμα«-j áriak, »symbolum«־ának tekint, de amely még nem volt hivatalos hitvallása valamely egyháznak. Kattenhuscli6 ezen állítás érdemleges részére nézve egyetért Harnack-kal és az ismétlődő christologiai formulázásokban Ignácnak egyéni, a sűrű levélírásban kifejlődött állandó kife- jezésmódját7 látja, amelyet lehet nevezni »κήρυγμα* néven, de nem »σνμβολον« néven, mert ez alatt csakis az egyházi hatóság által megállapított és a keresztségnél a keresztelen- dővel közölt hitvallási formulát kell, az egyház ősrégi nyelv1 Funk i. m. I. k. 238., 240. 1. • U. o 2391 .241 ״. 8 Zahn, Das apóst. Symbol, 42. é. k. 1. • Harnaek. Patrum apóst, opera, Lips. 1876—7. I. 2. 132. 1. (id. Kattenbusch által i. m. 310. 1.) ‘ Kattenbusch i. m. II. k. 315., 319. 1. • Kattenbusch i. m. II. k. 310. 1. י Harnaek szerint Ignác christologiai formulája (χήρυγιχα) így szólhatott: (Kattenbusch i. m. II. k. 311. 1.): Πιατεύομεν είς Ίησοΰν Χρίστον τον κύριον ημών, εχσπέρματος /ύαυίδ, πνεύματος δέ αγίου, ύιον ανθρώπου χαί υ'ιον ttfoü, γεγεννημένον εχ Μαρίας (más hely után rekonstruálva: εχ παρ&ένου), βεβαπτ νομένον ΰπο ,Ιωάννου, παρόντα καί avaatávta (εκ νεκρών) επί Ποντίου Πιλάτου (χαί 'Προ',δου τετρσρχου). — Feltűnően eltérő a R.-tól ezen formulában csak a két helyen ritkított betűkkel szedett hely.
