Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI.

323

Ignác a szóban levő anyagot, hanem más értesülésből vagy előttünk ismeretlen evangéliumból. Zahn azonban Ignácról is úgy vélekedik, hogy Ignác nem Máriát tekintette Dávid házából valónak, hanem Józsefet, és bár Jézus Zahn szerint is Máriától mint szűztől született, Ignác csakis annyiban nevezte Jézust Dávid ivadékának, amennyiben József, a

Dávid-fi, Mária férje volt.1

2. Ignác antiochiai ]püspök

XI. Ταντα δε, αγαπητοί μου, ον׳/, επει ε'γνων τινάς εξ ίμών οϋτως έχοντας, άλΡ ώς μικρότερος υμών &έλω προφν- λάσοεο&αι υμάς, μη έμπεοεΐν εις τα άγκιστρα της κενοδο- ξίας, άλλα πεπληροφορήο&αι εν τι) γεννήσει και τω πά&ει και τη άναατάοει τη γενομένη εν καιρω τής ηγεμονίας Iίον- τίον Πιλάτου · πραχϋέντα άλη&ώς και βεβαίως υπό Ιησού

levele a magnesia-belieJchez.

XL Haec autem scribo, dilecti mei, non quod cogno- verim, aliquos vestrum hoc animo affectos esse, sed minor vobis cautum vobis cupio, ne incidatis in hamos inanis doctrinae, sed ut plene certi reddamini de nativitate et passione et resurrectione, quae contigit tempore praefecturae Fontii Pilati: quae vere et indubitanter gesta sunt a

1 Zahn ezen felfogása végső conclusio-jában nem mondható hely- telennek, mert az evangéliumok genealógiái tényleg Józsefre vezetik le a Dávid-fiúságot és nem Máriára, és nem is lehetett ez máskép, mert a genealógiai zsidó leszármazásnál csak a férfiivadék jöhetett tekintetbe. Zahn azon feltevése azonban, hogy Mária *nem« volt Dávid nemzetségé- bői való, egyszerű feltevés marad, amellyel szemben áll az egész ős-keresz- tény hagyomány és irodalom (Ignatius ep. ad. Ephes. 18. 2.; 20. 1.; Just. Diai. c. Tryph. 43., 45., 67., 100., 120.; Protevang. Jacobi 10. 1.; Irenaeus, Haer. III. 21. 5.; Test. XII. Patr. XI. (Benj.), 19.; Ascensio Jesaiae 11. 2. ; Tertull., Adv. Jud. 9. ; Jul. Afric. (Euseb. H. E. I. 7. 17.). De az újszövetségi szentírás egyes helyeiből is az újszövetségi kánon összeállítójának ilyen felfogására biztossággal lehet következtetni; ezen helyek: Luk. 1, 32. 69.; Act. Ap. 11., 30.; Rom. 1., 3. 4.; II. Tim. 2., 8. — Ezen »biztosság« abban rejlik, hogy a kánon összeállítója egy- részt tisztán láthatta a Máté és Lukács evangéliumában a, partheno- genesis-t, másrészről pedig olvashatta sz. Pál ezen helyeiből (a Rom. 1. 3. alatti fő-helyet fellebb külön is felvettem tárgyalásom kereteibe) azt, hogy Jézus »zaτα oágxat Dávid törzséből származik, amit »legalis« atya- ságra alig lehet érteni.