Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

316

DR. HAXUY FERENC.

2. Pál apostol I-ső levele a korinthusiaklioz.

Cod. 1 א Vulgata.

XV.0‘ ״ πρώτοσ άν&ρωποσ ΧΥ.47 Primus homo de εκ γϊ\0 χοϊκός, ο δεΰτεροο αν- terra, terrenus; secundus &ρωποΰ εξ ουρανοί2״ homo de coelo, coelestis.

3. Pál apostol levele a rómaiakhoz.

Cod. 8א

I.3 περί τον viov αυτόν τοϋ γενομενου εκ απέρματοΟ z/avtii) κατα αάρκαΛ

Vulgata.

I.3 de filio suo, qui factus est ei ex semine David se- eundum carnem.

Mind e három helyen szent Pál megérinti a hitvallás harmadik ágazatának anyagát, sőt e tekintetben Lütgert5 odáig megy, hogy I. Cor. 15., 47.-ben (fenti 2. sz. a. hely) sz. Pál egyenesen a parthenogenesist fejezi ki más szavak- kai és burkoltan.

De alakilag semmiképen sem mondhatók e szavak a symbolum 3. ágazatából vett idézetnek, sőt arra való világos . reminiscentiá-nak sem.

Annyi azonban mindenesetre mondható, hogy ezen három levél-szöveg egyike sem mond ellen a partheno1 Tischendorf i. m. 74*. 1. (membr. ext.), 2. col. δ—8. sor. — Belser (i. m. 447. 1.) a I. Cor. írásának idejét 56. évre (hely : Ephesus) teszi, Zahn (i. m. I. köt. 186.1.) 57. évre, Harnack pedig (Chronologie I. köt. 186.1.) 57. évre, Harnack pedig (Chronologie I. köt. 717. 1. 57—59. évre teszi.

8 A codex C (párisi, unicalis, V. század) az ούοανου szó után még hozzáteszi: 0 x<3 (εξ Ουρανόν ο κύριος = »secundus homo ex coelo Dominus = Vulg. »sec. h. ex coelo coelestis«). Lásd Tischendorf \. m. LII. 1. 2. hasáb.

3 U. o. 62. 1. (membr. int.), 1 col. 8—11. sor. — Belser (i. m_ 483. 1.) szerint a rómaiakhoz írt (Korinthusból) levél 58. évből, Zahn szerint (i. m. I. k. 310. 1.) szintén az 58. évből, Harnack (i. m. I. k. 717. 1.) szerint pedig 53—4. évből származik.

* Csaknem azonos ezen idézettel a Rom. 9, 4. 5. is, ahol ez áll: (4) »qui sunt Israclitae, quorum adoptio est filiorum et gloria et testa- mentum et legislatio et obsequium et promissa : (5) quorum patres et ex quibus est Christus secundum carnem (»z״d Ιξ ων b Χρίστος το κατά σάρκα«), qui est super omnia Deus benedictus in saecula. Amen.« — A fenti (Rom. 1, 3.) helyének jelentőségéről v. ö. alább sz. Ignác efezusi leveléhez : a jegyzetet (»ex semine Dávid«).

5 Lütgert, Der Mensch aus dem Himmel (Greifswalder Studien 1895. é. 207. 1.) idézve : Kattenbusch : Das apóst. Symbol II. köt. 576. 1.