Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 317 genesisiiek, sőt inkább mutat a parthenogenesisre (Grál. 4., 4.: »εκ γνναιχος«), mintsem egy apától természetes módon való származásra, mert emberi apáról említés téve nincsen. Ezt a Gál. 4., 4. alatti (éx γνναιχος) helyre nézve Zahn1 és Zöckler2 is kifejezetten elismerik. 1 Zahn, Das apóst. Symbol, 64. 1.: »Paulus sagt hier nicht »von einer Jungfrau geboren«, sondern »geboren aus einem Weibe.« Jenes wäre aber auch sehr übel angebracht gewesen, denn er hatte hier nicht den Unterschied des Sohnes Gottes von anderen Menschen hervorzuheben, sondern die Gleichheit seiner Stellung und Lage mit der Stellung der- jenigen, welche er erlösen sollte, zunächst, der unter dem Gesetz und seinem Fluch stehenden Israeliten. Um so gebieterischer fordert die Frage Antwort: Warum nennt Paulus hier nur die Mutter, da es doch offenbar für die Unterstellung Jesu unter das mosaische Gesetz, warum es sich dem Zusammenhang nach handelt, viel entscheidender war, dass er als Sohn eines israelitischen Mannes geboren wurde und aufwuchs ? Doch wohl darum, weil im Denken des Paulus neben dem himmlischen Vater Jesu für Joseph als seinen Erzeuger kein Raum war.« — Zahn szerint tehát sz. Pál a parthenogenesis tanát ismeri, azt vallja. Zahn (i. m. 63. 1.) ugyanezt mondja János evangélistáról is, ő a János-evang. 1, 13-ban (»01 ουχ £ΐ αίμάιο>ν ουδέ εκ ítfλήματο; σαρκός ουδέ εκ {θελήματος άνδρός, άλλ' εκ &εοΰ εγεννήίϊησαν«) allegorikus és erkölcsi alkalmazását látja annak, ami Jézusban valósággal és physice megtörtént (τταρχλενογέννηατς)^ a hit által lett »Isten fiai«-ra (*τέχνη ttfoü« Joa. 1, 12.). — Hogy az »Ικ γυναιχό;* kifejezésből semmiesetre sincs joguk a parthenogenesis ellenfeleinek. Jézusnak Máriától való természetes származása mellett, érvet kovácsolni, az világos abból is, hogy a »Constitutiones Aposto- lorum« szerzője is a Const. VII. 36-ban közölt imában Krisztusról először (c. 36. v. 2.) azt vallja, hogy: >ώ; dl ημάς γένεσιν ύηέστη τνν δια γυνανκός* (= miként tűrte el azt, hogy asszonytól szülessék), majd alább (c. 36. v. 6.) ugyancsak Krisztusról azt mondja : >τόν πρωτότοκον πάσης κτίσεως, τον ίλεόν λόγον καί ΰνίλρωπον τον εκ Μαρίας γεννη&έντα μόνον δίχα άνδρός* (= »minden teremtmények elsőszülöttjét, az Istent és Igét és embert, aki egyedül Máriától, férfi nélkül, született«). A Constitut. Ap.-nak VII. könyve a IV. század végén Syriában keletkezett a Didache kibővítéséből; de valószínű az, hogy az imént idézett ima és a VII. 41. alatt közölt teljes symbolum szövegei már kész formulákként a »Con- stitutor« által felhasználtattak; ezen symbolum-szövegre nézve Kattenbusch- nak az a véleménye (Das Apóst. Symbol, I. k. 262.. 383. 1.), hogy az Lucianus antiochiai schismatikus püspöknek (275—303), samosatai Pál tanítványának és Arius mesterének, symboluma volt. 2 Zöckler a PRES XI. kötetében (»Maria« címszó alatt 11. 1.) magáévá teszi Zahn véleményét, sőt tovább menve a parthenogenesist
