Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
t Es ilyen zagyva, szégyenletes és minden történeti tudást arcul ütő rágalmat Hitelcél, a »’Welträtl1sel«-ben mint biztos tényt idéz.1 Térjünk már most át az őskeresztóny irodalom átkuta- tására. B) A parthenogenesis nyomai az I. század íróinál.2 1. Pál apostol levele a galatákhoz. Cod. א IV.4 c'Ote Se yfhO'tv ró itkrj- qmqa tov yqóvov, inaniaretlev o éledő tov vibv ai)T0v ysvó- fievov iy yvvccc/.ÓQ, yevóftevov v7tb vóqov,a... 1 E. Hückel, Weltr'áthsel. 1903. évi kiadás (Volksausgabe 48—67. Taus.), A. Kroner, Stuttgart, 131—2. 1. Itt Hackel megemlítve (neki nem jól álló theológiai tudálékossággal) az apokrif evangéliumokat, azt állítja, hogy ezen apokrif iratok egyike (zárójelben Celsus-t idézi) említi fel először a Pandera-esetet. Szegény H'áckel! nem is tudja, mi fán terem- nek az »apokrif« evangéliumok, és ő mer hivatkozni rájuk (pedig egyik újszövetségi apokrif sem említi a Pandera-mesét) és pedig mint döntő bizonyítékra a Boldogságos Szűz tisztelete (»Unbefleckte Empfängniss« cím alatt írja a gyalázkodó sorait) ellen. Ehhez közeljáró vakmerő és aljas módon újabb időben csakis M. de Jonge izr. író mert írni: »Jesehuali, der klassische jüdische Mann« című munkájában (Berlin, 1904.), amely Jézus beszédeit, tetteit izetlen és káromlásszámba menő kommen- tárokkal kíséri, a Boldogságos Szüzet »ein Frauenzimmer, wie alle anderen Jüdinnen« néven nevezi, de ezen író legalább nem bántja a Bold. Szűz női becsületét, hanem csak sz. József rendes hitvesének tekinti a Bold. Szüzet, és Jézust és »testvéreit« az ő gyermekeinek. I. m. 36—38. 1. 2 Az alábbiakban az új-szövetségi kánoni könyvekből idézendő szövegeket mindig a »Sinaiticus Graecus« (Cod. Aleph. א) fogom közölni (átírva modern kurzív betűkkel és írásjelekkel), de jelezni fogom a főbb más codex-ek lényeges varians-ait is. 3 A. F. C. Tischendorf, Novum Testamentum Sinaiticum, Lips. 1863. 80*. 1. (membrana exterior), 4. col., 7—13. sor. — A galatákhoz írt levelet Bélser (Einleitung, 407—9. 1.) 46—58. évek közti időből, Zahn (Einleitung I. Leipz. 1906. 138—9. 1.) 52—58. évek közti időből, Harnack (Chronologie I. k. 717. 1.) 52. év utáni időből származtatja. 1 A Vulgata szövegét itt és alább Fr» Brandscheid (Novum Test. Graece et Latine, editio critica altera. Frib. Brisg. 1901.) után fogom idézni, mely a VIII. Kelemen-féle latin szöveget közli változtatás nélkül. A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 315 Vulgata. IV.4 At ubi venit, plenitudo temporis, misit Deus filium suum factum ex muliere, fac- tum sub lege,4...
