Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 307 nak a kánonikus evangéliumok szövegein túlmenő infantia- forrásánál is-.1 Ezen részletkérdés: mi volt az »infantiae Jesu hi- storia«-nak elsődleges alakja, külön tárgyalást követel, épen azért azt kikapcsoltam tárgyalásom anyagából. Magára a » Protevangelium «-ra alább reátérek. A tudományos kutatás mai állása szerint Máté és Lukács evangéliumainak az I. századból való származása és a »Protevangelium Jacobi«-nál régibb kora irodalomtör- téneti bizonyossággal bir,2 és addig, míg arra pozitív érvek fel nem hozatnak, senki sincs jogosítva a tudomány neve- ben azoknak egyik-másik részére sem újabb kort vindikálni; a csodás elemet kizárni akaró neo-mythikus elméletnek fel- tevései érvekül nem tekinthetők.3 Az evangéliumok »historia infantiae«-jának részletes tárgyalását azért is jó egészen külön tárgyalni, mert a vallás1 E. Hennecke, Neutl. Apokr., 45—52. 1. ־ Hcrnack (Die Chronologie der altchristlichen Litteratur, I. köt. Leipzig, 1897. 718 — 9. 1.) Márk evangéliumának megírását 65—70. évekre, Máté evangéliumának megírását 70—75. évekre, Lukácsét és az Ap. Csel.-ét pedig 78—93., Jánosét 80—110. évekre teszi. — Zahn (Ein- leitung in das Neue Testament, II. köt. Leipzig, 1907. 181., 184., 269. 1.) tartózkodó álláspontot foglal el, de elfogadhatónak találja Irenaeus-nak véleményét (Adv. haereses III. 1. görögül id. Euseb. Hist. Eccl. V. 8, 2.), amely szerint Máté evangéliuma 61—66. évekből, Márké 66—7. évekből, Lukácsé nemsokára Márké után, körülbelül 75. év körül (i. m. II. k. 441. 1.), Jánosé pedig 75—95. évekből keltezendő. — A Máté és Lukács 1—2. fejezeteinek a »Protevangelium Jacobi«-nál régibb eredetéről, lásd : Hennecke, Neutl. Apokr. 52. 1.; csak arra nézve vannak eltérések a kritikusok között, hogy némelyek az »infantiac-részleteket (Máté 1—2., Lukács 1—2.) maguknál a Máté- és Lukács-evangeliumok szövegeinél ifjabbaknak, újabb betoldásoknak tekintik, de azért még ezen vélemény hívei is, Conrady-i kivéve, ezen részleteket régibbeknek tekintik a »Prot- evangélium Jacobi«-nál. 3 A kath. egyház hivatalosan csak a művek authenciáját vallja, de a megírás idejének meghatározása a történeti kritika dolga. Belser (kath. biblikus) a Máté evangéliumát 42. évből, Márkét 44. évből, Lukácsét 61—-62. évekből (az Apóst. Cselekedetei-t 63. évből), János evangéliumát pedig 92—96. évekből keltezi, (Belser, Einleitung in das Neue Testament, II. kiad., Freib. i. Br. 1905. 29., 67., 127., 243. 1.)
