Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
A kalocsai főgimnázium bölcseleti köre - Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg
VEGYESEK. 215 függ. Beszéltem nekik azután ama külső jelekről, melyekkel az Ür Jézus iránti tiszteletünket és hódolatunkat külsőképen is nyilváníthajtuk. És ez az én rövid beszédem, — magam sem hittem — de fényes eredményt szült ! Ha egy kocsisra, ha hitközömbös világi if jakra lehet ily módon hatni, mennyivel inkább fog ez sikerülni egy szemi- náriumban. Persze, az egyes speciális esetekben különféle lesz az eljárás. Minden javításnak, minden orvoslásnak első és el- kerülhetetlenül szükséges feltétele a helyes diagnózis, a baj okainak ismerete. Enélkül, ami javítás akar lenni, legjobb esetben nem egyéb, mint kardcsapás az üres levegőben, rendesen pedig jobbra is, balra is kárt okozó handabandázás. Diagnózis nélkül az orvoslás csak kuruzslás ! Szó lévén a belső vallásos lelkűiét külső megnyilatko- zásairól, még csak egyet akarok megjegyezni, ebben is átadom a szót a nagy keresztény bölcsnek, ki e nagyon helyes intelmet adja : »Quae communia non sunt, non foris ostendantur : nam in secreto tutius exercentur privata«.1 A tabernaculum- ban bezárt, tehát elrejtett Szentség előtt kettős térdreereszke- dést, prostratiót, sóhajtásokat, fejcsavarásokat, szemforga- tásokat és hasonlókat ne engedjen meg a lelkivezető. »A singularitas annyira nem fér össze az igazi jámbor- sággal ל— mondja sz. Kelemen,1 2 — hogy az evangélium egyenesen megparancsolja, hogy ha bőjtölünk, mosakodjunk meg, nehogy észrevegyék azt rajtunk !« 1 Imit. Christi. Lib. I. c. 19. n. 5. 2 Ep. XIV. 1., 9. Idézve találtam : Theol. Prakt. Monatschrift. 1803. 81. old.
