Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kaszás Márton Rajmund: A lénytani érv
A LÉNYTAXI ÉRV. 13 melyek valamely hiányzó szervre vonatkoznak. E vélemény azokéval egyezne meg, kik szerint a lelkek a test előtt terem- tettek, melyekkel utólagosan egyesültek; mert e föltétel- ben a lélek egysége a testtel nem természetes, hanem csak esetleges egység a lélekre nézve. Ámde e vélemény mind a hit, mind a hölcsészek közérzete szerint visszautasí- tandó. Mások azt mondották, hogy a lélek egymaga oka a tudásnak, s hogy a tudományt a lélek nem az érzéki dolgoktól nyeri, melyek e vélemény szerint épen nem támogatják műkő- dését a dolgok képzeteinek és eszméinek előállításában, hanem hogy maga alkotja magában a képzeteket az érzéki tárgyak jelenlétében. E vélemény épen nem látszik észszerű- nek, mert minden ható ok csak annyiban hat, amennyiben in actu van, s így ha a lélek egymaga alkotja az említett eszméket, azt kell mondanunk, hogy már megelőzőleg bírta azokat magában : úgy, hogy e vélemény alapjában egyre megy ki azzal, mely szerint az ismeret vagy tudás természet- szerűleg előre létezik a lélekben. Mindezen véleményekkel szemben észszerűbbnek lát- szik a bölcsészé« stb. Ezek után előadja a scholastikus nézetet. Sz. Tamásnak ezen szavai oly világosak, hogy teljesen fölösleges azokat magyarázatokkal kisérni. Föntebb megígértük, hogy miután a velünkszületett eszmék tanát általánosságban megcáfoltuk, némi észrevétele- két teszünk azok véleményére vonatkozólag, kik legalább az Isten eszméjét tartják veliinkszületettnek. Ezen igére- tünket most beváltjuk. Ha az isteneszme velünkszületett volna, a történet nem mutathatna fel annyi különböző nézetet Istenről, mert ezen eszme mindegyikkel veleszületett lévén, a természet mintegy önkéntelenül is napfényre hozná, mint ahogyan a velünk- született hajlandóság az isteneszmére, szinte önkéntelenül magával hozza, hogy az istenfogalom, mint legfőbb Űr fogalma az emberiség hitében megvan. Ha ugyanis maga a hajlandóság képes az emberi nemben ekkora egységet létrehozni, mennyivel inkább képes erre egy tiszta eszme, ha értelmünknek mintegy
