Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 107 A Syr-Sin-szöveg Máté 1, 16 lectiójával szemben teljesen jogosult tehát az elutasító álláspont. szöveget (szerinte ennek tanúi: a Cureton-féle szír szöveg, a régi latin és az örmény fordítások), és végre a III. század közepén újbóli átdolgozás útján keletkezett a nagy görög kódexek (א BA) görög szövege (Conybeare az ő válaszaiban dec. 8. stb. visszautasítja ezen átdolgozási feltevéseket!. Charles továbbá egy újabb cikkében (jan. 5.) megtámadja a Conybeare által a dec. 22. számban konstruált Philo- Credot, amely szerint Philo a Lógósról ezt vallotta volna: »born of the ever virgin immaculate Sophia«, és kimutatja, hogy Philo■ szerint a Aóyo; (Logos I.) = Zocpía, de van még egy Aóyo; (= Kóo/ios} említve Philonál és ez mondatik a Aoqp/a fiának, viszont a Xoq ín valóban örökös szűznek és a Logos II. anyjának mondatik; d) W. C. Allen (Acad. 1894. dec. 15.) Conybeare és Charles ellen foglal állást, de elismeri Ss elsőségét, bár összeegyeztethetőnek tartja a »virgin-birth«-tel; e) F. P. Badham (Acad. 1894. nov. 17., dec. 15., 1895. jan. 5., 26., febr. 16.) ConybearevaA vállal szolidaritást, de azon külön véle- menyét nyilvánítja, hogy a szűzi születés megegyeztethető Józsefnek természetes atyaságával akkor, ha a »copula« öntudatlanul történt־ a jan. 5. cikkben még azon megoldást veti fel, hogy a természetes- apát ki nem záró parthenogenesis a palaestinai rabbinizmusnak szüleménye volt, amelynek hatása alatt már a »protevangelisták« a parthenogenesist, mely időközben Jézusra, mint Messiásra nézve■ kialakult néphiedelem volt, felvették az evang. eredeti szövegébe; a genealógiákat (Charles ellenében) az evangéliumok eredeti szőve- géhez tartozóknak véli; f) W. Sanday (Acad. 1895. jan. 5., 26.) W. Allen mellé áll; Charles genealógia-feltevését elutasítja, bár ő is hajlandó azok előbbi, különvált létezését megengedni, de még az evangélisták által illesz- tettek be. Sanday a Syr-Sin és a Syr-Curet., a görög unciális kódexek és a nyugati fordítások alapján így rekonstruálja Máté 1, 16 szövegét: »’/otzMff de eyéppyoep tok ,Iworjep, top dvdga Motgía;, t; lyépvqaep ’Irtaovv top Xeyó^iepop Xomjtóp«. Sanday épen a Syr-Sin ezen közbeszúrt mondatában: »*> lyptiaTtv&i] nag&épog Mnoiriu« látja a legfeltűnőbb, késői újítást, amely újabb időre mutat, mint a görög unciálisok *top apSgn Magén;« formulája. g) F. K. Cheyne (1895. febr. 23.) azt véli, hogy a Strauss-féle mythus-elmélet nem halt meg egészen, hanem bizonyos korlátozások közt: mérsékelt mythus-theoria alakjában a parthenogenesisre is alkal- mazható, amely ö szerinte a parthenogensis mythologiai előképeinek a zsidóságra és a keresztényekre való befolyása alatt keletkezhetett az evangéliumok (első) megírását követő időben.
