Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 99 pement du christianisme, étaient ses cousins germains. Marie, en effet, avait une soeur nommée aussi Marie, qui épousa un certain Alphée ou Cléophas (ces deux nonis paraissent designer une mérne personne) et fut mere de plusieurs fils qui jouérent un rőle considerable parmi les premiers disciples de Jesus. Ces cousins germains, qui adhé- rerent au jeune maitre, pendant que ses vrais fréres lui faisaient de !’opposition, prirent le titre de »fréres du Seigneur«. VIEL Az előrebocsátottakból látható, miképen függ •össze a parthenogenesis dolga az »áf.17ra0i'tzví«« kérdésével, valamint ennek irodalma amazéval, de látható egyúttal a különbség és az irodalmi állásfoglalások szétválása. Ami már most a pathenogenesis kérdését illeti, abban a kinyilatkoztatási alapon álló protestáns theológia is egyet- ért a katholikus theológiával: az előbb idézett Pressensé, Zahn, It. Weiss, A. Nébe, Zöckler, Sieffert, W. Patrick. Er. W. Farrar, A. Edersheim, Cunningham Geikie, továbbá még: W. Allen,1 W. Sunday? Seeberg,3 Steinmeyer,4 Lob- stein? Grützmacher? Wohlenberg? Noesgen? R. Schmidt,9 1 W. Allen, The birth of Christ in the New Testament. (The Interpreter, 1904—5. évf. Vol. II., 1905 —6. évf. 9.) Ill—125., 51—61. 1. 2 W. Sanday, The outlines of the life of Christ. (Edinburgh, 1906.) 199—207. 1. 3 R. Seeberg, Warum glauben wir an Christus. II. kiad. (Gr. Liohterfelde—Berlin.) 85. 1., ahol Seeberg Jézus istenségében és a Szűztől való származásában való hitét Luther katekizmusának szavaival vallja meg. * F. L. Steinmayer, Die Geschichte der Geburt des Herrn. (Berlin, 1878.) 1—235. 1. 5 P. Lobstein, Die Lehre von der übernat. Geburt Christi. (Freiburg, 1896.) 7. és k. 1. 6 R. H. Grützmacher, Die Jungfrauengeburt. (Gr. Lichter- felde—Beilin, 1906.) 36. 1. 7 Lie. G. Wohlenberg, Empfangen von hl. G., geboren von Maria d. J. (Leipzig, 1893.) 44. 1. 8 D. Noesgen, Zur Geburtsgeschichte Jesu Christi. (Studier- stuhe 1903. évf. 3—4. füz.) Stuttgart, 124. 1. 9 R. Schmidt, Dasnaturw. Glaubensbekenntniss eines Theologen. II. kiad. (Stuttgart, 1906). 139. 1.
