Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Nitsch Árpád János: A Megváltó az Ószövetségben és megjelenésében
86 NITSCH ÁRPÁD JÁNOS. jós átok helyett áldást mond; ahelyett, hogy Balaknak jövőt mondana, megjövendöli a Megváltót. »Látom őt, de nem most, nézem öt, de nem közelről. Csillag támad Jákobból és vessző kel föl Izraelből ; és megveri Modb fejedelmeit és elpusztítja Szét minden fiait.« (Num. 24, 17.) íme, pogány ajkakról ily szavak ! Nem a választott népből való a jós, nem Ábrahám ivadéka és Isten csodát művel, megnyitja a pogány szemeit és látja a hőst, ki támadni fog, ki legyőzi a pogány ok esztelen bálványait, ki minden népeket jogara alá hajt, hogy legyen egy akol és egy pásztor. E hős a Megváltó, a Krisztus. Dávidra is vonatkozik e jóslás, de csak annyiban, amennyiben előfutárja lesz, mint király, a Megváltónak, ki az igazi és egyedüli hős, kit Isten a para- dicsomban Ígért meg először, s azóta ígéretét számtalanszor ismételte. Vessző annyi, mint jogar ; már pedig kinek kezében van hatalmasabb jogar, mint az egek és a föld Uráéban, a Megváltóéban ? Csillag, ki fényesebb csillag, mint ö, kire ember nem nézhet, mert fénye, csillogása megvakítja. Csillag a Megváltó, reménycsillaga az embernek, mely vezeti e föld vándorát, s mutatja az utat, melyen haladva azzá lehet, mivé lett volna ősszüleink bűne nélkül . . . Dávidot is illette részben e jövendölés, mert méltó volt arra, hogy előképe legyen a Megváltónak. A hatalom, melyet személyében összpontosított ; a dicsőség, melyet Izraelnek szerzett; e mellett jámborsága, vallásossága stb. méltóvá tették, hogy a Messiás típusa legyen nemcsak, de egyúttal arra is, hogy a Megváltó családfájában helyet foglaljon. Ezt bővebben később, most nehány szót még a jövendölésről, melyet az ő uralkodása alatt mondott Náthán, s mely szintén a Megváltót illeti. E jövendölés így hangzik : » . . . hív lesz a házad és országod mindörökké színed előtt és királyi véred állandó lesz mindörökké.«. (2. Sam. 7, 16.) E jövendölést akkor mondja Náthán, mikor Dávid király hatalmának tetőpontján állott, s buzgóságában Isten dicsőségére nagyszerű templomot akart építeni. Isten nem engedi, hogy Dávid építse a templomot, ezt fiára, Salamonra akarja bízni; ehelyett azonban megígéri, hogy uralma örökké
