Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése
A GENESIS KULTÚRÁJA. 569 ban, hogy ez sem hiányzott nálok. Gyúrtak, égettek főző- edényeket ; a bemutatott példák szerint cserepekre, kő- lapokra karcolták hatalmasaik dicsőséges emlékeit. Palo- iáikat óriási oszlopokkal támogatták, melyek 60 cm. hosszú, fél ily széles, vaskos téglákból készültek. Építettek boltoza- tot, álboltozatofc, vízvezetékeket, vagyis, ha a maihoz képest még kezdetlegesen is, de kultúrnép voltak, jogutódai az özön- víz előtti, városépítő óriásoknak. Tény továbbá, hogy kelet vagy északkelet felől vándo- roltak be. A biblia (Gén. 11, 2.) is azt mondja : »És midőn napkeletről elmentek (Noáh ivadékai), Szennár földén térséget találának és ott lakának.« Sőt azt is mondja, hogy ez emberek, miután elszaporodtak, így szóltak egymáshoz : »Jertek, csinál- junk téglákat és égessük ki azokat tűzzel. És a téglák kövek gyanánt valának, a gyantár mész gyanánt (ezt is igazolják a leletek !). És mondák : »Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje ; és tegyük híressé nevünket, mielőtt eloszoljunk minden tartományokra.« Ezt az elbeszélést akárcsak a nippuri, erechi, lagasi (Sippara), csókái ásatások után írták volna, annyira bele- illik a szumérok emlékeibe. Semmi anachronismus ; minden igaz ; a tényálladék hajszálig igazolja még a tornyot is, de ez értekezésünk keretén kívül esik. Nem tehetem, hogy a Genesis iránt viselkedő határ- tálán tiszteletem megóvása mellett itt vissza ne térjek oda, ahonnan fentebb eltértem, kiemelvén, hogy a Genesis épen most idézett XI. részének 2-ik versére még vissza kell pillan- tanunk. Említettem ott, hogy azon hegy, melyen a bárka megállapodott ma még vitás, mert az Ararátot Vigouroux a Himalájában levő Ahriavarta-csúcsban keresi s a Vulgáta és héber szöveg sem jár teljesen egy nyomon, ez nyilván Ara- rátot, amaz Örményország hegyeit említvén. Említettem már azt is, hogy a Tigris- és Eufrát-név azonossága a paradicsom két folyójával sem döntő bizonyíték arra, hogy Mezsopo- tárnia volt a paradicsom, mert a népek őshazáik földrajzi neveit átültetik az új hazába is. Épen ezért nincs mit fenn- akadni azon, hogy a katekéták által egyetemesen az örmény Hittudományi Folyóirat. 1906. 37
