Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése

570

YÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.

Ararátban keresett és tanított hegyet a biblikus az említett (11, 2.) nehézség hatása alatt máshol keresi, igen helyesen következtetvén, hogy a Syriában írt Genesis írója a neki északra eső örmény Ararátot nem gondolhatta, hanem ha Noé utódait »napkeletről« hozza Szennár földére, Kaldeába, azok- nak e földtől keletre kellett lakniok, valamely olyan hófödte csúcs aljában, minővel a későbbi hagyomány az örmény Ararátot azonosította.

A népek hagyományai is ezen felfogás mellett bizonyí- tanak. Szinte megdöbbentő ugyanis a legelőkelőbb népek, a kínai, ind, perzsa és újabban a szumérek hagyomá- nyai, melyek, mint a kör sugarai, egy középpontban talál- koznak. A szumér, láttuk, keletről vagy északkeletről érkezett hazájába ; a perzsa északnyugatról, a kínai nyugatról, az ind északról. Mindmegannyi sugár, mely Közép-Ázsia hegy- vidékén találkozik. Hol ? Ma még titok, mert a fehér ember itt csak átutazott ; eközben ősnyomokat sejt Iránban és a Góbi homokja alatt is. Mi azonban egy érvvel többet füzhe- tünk a Genesis kultúrája köré, mert íme a XI. rész 2-ik versé- nek »napkeletről !« szavát is a régészet és etnográfia igazolja.

A Genesis kultúrájára a szumér ásatások nemcsak azért fontosak, mert az özönvíz korának közelébe esnek, hanem azért is, mert gyökerét képezik annak a kultúrának, mely Abrahámot körülvette. Mielőtt azonban vele foglalkoznánk még sok más megbeszélni valónk van.

Legelső fontos kérdés, vájjon változatlanul megmaradt-e a teokratikus állam Abrahám koráig ? Minden habozás nélkül felelhetjük, úgy a bibliára, mint a szumér történetre támasz- kodva, hogy nem. A biblia Kám unokáját, Kusz fiát, Nimró- dot nevezi meg olyan gyanánt, ki Kaulen tulajdon szavaival élve »az eddigi állapotokat megváltoztatta«. A kámita ivadék lerázta a teokratikus igát vállairól és bizonyára szintén el- nyomott véreivel, segíttetve az összes elégületlenek által, »hatalmas kezde lenni«, és pedig elsőül a földön. Megelőzte-e a bábeli torony építése Nimród lázadását vagy követte, a biblia néhány sorából nem lehet eldönteni. A biblia Babilont Nimród országa kezdetének mondja ugyan, s ebből kifolyólag