Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg
406 VEGYESEK. két évfolyamban kizárólag csak a négy evangéliumot olvas- tatjuk, és pedig ami a fő, összeolvasztott alakban, tehát Balics könyve szerint (mert csak ez az egy könyvünk van) magyar nyelven, akkor majd a kétévi többszörös olvasás közben igazán megismeri a növendék a Szentírás legfonto- sabb részét, megkedveli, lényegébe, szellemébe hatolhat; abból szellemileg, erkölcsileg egyaránt óriási hasznot húzhat; a jegyzetek és magyarázatok révén pedig egy az evangélium közvetlen forrásaiból bugyogó hit- és erkölcsrendszerrel ismerkedik meg, mely a maga egyszerűségével párosult nagyszerűségével és magasztosságával, alázatosság széllé- inétól áthatott fenségével megragadja a gyarló szívet, föl- emeli a lelket a szentség ama magaslatára, melyben őseink is tündököltek, talán épen azért, mert az ő hitüknek, szent tudományuknak is egyetlen, legfőbb forrása maga az evan- gélium volt! Csak a két felsőbb évfolyamban olvastatnám az evan- géliumokhoz az Apostolok Cselekedetét, az ószövetség néhány helyét és az apostolok leveleiből a legszebb részleteket; pl. Róm. 8, 5—39 és 13, 1—8 ; Kor. T. 3, 4, 11 (23—32) és 13. fej. ; Kor. II. 11, 18—33 és 12, 1—21 ; Gál. 6. stb.1 Az ősegyházban is csak a Szentírás egyes részeit olvasták és magyarázták az akkori nép nyelvén; amint ennek nyoma ma is fönnmaradt a szentmisében és a liturgiában.1 2 A két felsőbb évfolyam számára Balics könyve helyett esetleg egy másik magyar művet is tudnék ajánlani. Ha a jó Isten éltet, erőt és egészséget ad és ha látom, hogy jelen soraimat némileg figyelemre is méltatják, ezek folytatása gyanánt közölni fogom igénytelen s szerény reformeszméimet esetleg a nagyobb papnevelő-intézetekre vonatkozólag is. Annyit már e helyen is elárűlok, hogy még a nagy1 L. Dr. Márkfi Sámuel: »Introductio in s. libros s. Scrip- turae« művének »Quam frequentiori lectione maxime digni loci s. Scripturae« c. fejezetét. 2 V. ö. Dr. Székely : »A Szentírás Apológiája« 352. lap.
