Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve

36

DE. HÁM ANTAL.

próféta is a füvön legelésző borjakhoz és tulkokhoz hason- lítja (50, 11.).

3. v. És eltapodjátok az istenteleneket, mikor hamuvá lesznek lábaitok talpa alatt az napon, melyen én cselekedni jogok, úgymond a seregek Ura.

Az a viszony tehát, mely eddig uralkodott az isten- telenek és istenfélők között, megváltozik ez utóbbiak előnyére. Eddig amazok uralkodtak a jók felett, most az igazság napján a gonoszok minden gőgje, dicsősége és hatalma semmivé lesz, s a jók hatalmat nyernek felettük.

És eltapodjátok az istenteleneknek nem fizikai, hanem erkölcsi megsemmisítését fejezi ki.

Mikor hamuvá lesznek . . . mikor lábaitok alatt mint valami hamu fekszenek az igazság napjának eljövetele idején.

Az napon stb. (v. ö. 3, 17.). E napon váltja be az Ür ígéretét és fenyegetéseit.

Miféle győzelmet említ itt a próféta ? A zsidók közül többen a zsidóságnak a pogányság felett való diadalára vonatkoztatják. Mások ama győzelemre értik, melyet a kér. egyház fog kivívni ellenségein és elnyomóin. Luther képle- tesen magyarázza ama szellemi diadalról, melyet az evan- gelium hirdetése fog aratni az igazság ellenségei felett. Tekintve azonban az összefüggést és azt, hogy Malakiás általában beszél a jók és igazak győzelméről, szükségtelennek látszik a meg- szorítás, minélfogva úgy lehet magyarázni, hogy itt ama diadalról van szó, melyet Isten az ő hű szolgáinak a neki tetsző időben enged, s mely végül az utolsó ítélet napján eléri tel- jességét s tökéletes befejezést nyer (Knab.). Ezzel az igaz- sággal a próféta egyrészt felemeli és bátorítja a jámborokat, másrészt megtanítja őket arra, hogy minden bajukban és szenvedésükben kihez forduljanak : az igazság napjához.

Hogy pedig az ígéretek teljesülését s az ígéret napjának elérkeztét örömmel várhassák, Malakiás oly buzdítással végzi beszédét, mely kortársaira nagyon fontos és életbe vágó volt.