Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Dr. Töttössy Miklós: Sz. János evangéliumának jellege
326 TÖTTÖSSY MIKLÓS. szőlőtő, mi meg rajta a szőlő. Bár megválik tanítványaitól, tőlünk, — mert a prófétai beszéd szellemében rólunk is beszél — rajta kell csüggenünk, belőle szívnunk életerőt, különben elszáradunk s mint szőlővessző-gaz tűzre kerülünk. (15, 1—6.) Ez már nem holt hit, hanem hitélet és ezt akarja Jézus ; a vele való, benne való életet. S aki így vele él, az már nem szolga, hanem édes jóbarátja Jézusnak. Ezt az Egyház Istenfíúságnak mondja. Nem merő fogalom tehát, hanem valóság az a természetfölötti élet ! Az Űr maga mondja a búcsúszavában ! »Szeressétek egymást,« szól ismételte nJézus. (17.) A világ úgy is majd gyűlöl titeket és üldöz mindenfelé, mert enyéim vagytok ; enyéim, akit szintén gyűlöl. (18—21.) Ti mind- amellett tanúságot tesztek majd én mellette. m(27.) Előre figyelmeztettelek minden jövendő üldözésiekre, hogy ne veszítsétek el hiteteket, hanem gondoljatok e szavaimra és higyjétek el azt is, hogy hasznos reátok, ha én eltávozom. (16, 1—11.) Még többet is mondana, de nem értenék még meg. (12.) Majd elvégzi azt a Szentlélek (13.) az apostolok- ban és az idők végéig az Egyházban megnyilatkozó Szent- lélek . . . megtanít mindenre, amint szükség lesz rá és amint megbirjátok . . . Én ugyan elmegyek s ti szomorkodtok, de ismét látlak benneteket és örül majd a szívetek s ez örömet senki, de senki el nem veszi tőletek (22.) A menny- országban lesz ez. »Eddig 1 példabeszédben szóltam hozzátok, beszélek majd nyíltan is.« Sőt máris megnyilatkozik, mikor elmondja, hogy »kijöttem az Atyától és e világra jöttem ; ismét el- hagyom a világot s az Atyához megyek«. (28.) Ez a Jézus életének legrövidebb története ; így már tudni, ki ő. Ide nem kell kommentár ! Ezt hogyne értenék meg az apostolok. Bizo- nykodnak is, hogy most már értik. (29—30.) Jézus pedig mint vacsorakor Péternek,1 2 azonképen most mindnyájuknak 1 A 25. versben a »haec« az egész búcsúbeszédre vonatkozik (a 13. fej. óta). L. Pölzl 401. 2 Lásd 13, 38.
