Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Töttössy Miklós: Sz. János evangéliumának jellege

SZ. JÁNOS EVANGÉLIUMÁNAK JELLEGE.

327

megjósolja holnapi gyáva futásukat. (32.) Es a sötét jövőt fel- táró, majd megvigasztaló beszédje befejezéséül ezen örökké emlékezetes isteni bátorítást hangoztatja: »Bízzatok! én meg- győztem a világot.« (33.) Azóta pedig 19 század folyamán császárok, népvándorlás el Napóleonig üldözik Jézus Egy- házát, rengeteget szenved, de össze nem tiporják. Bár sok- szór nagyon reménytelen a jövő, akárcsak Jézus halálakor az apostoloké, még sem szabad csüggedni : a halálraváló Jézus szava diadaljelszavunk : »Bízzatok ! én meggyőztem a világot.«

A tanító Jézus ezzel be is fejezte a pályafutá- sát. »Nincs egyéb hátra, mint köszönetét mondani Isten- nek és reábízni tanítványait.1 Jézus megáll, szemeit az égre függeszti és páratlan imában kiönti szívét utol- jára.«1 2 Mindenekelőtt megdicsőíttetését kéri az Atyától, mi- után a rábízott munkát elvégezte, hogy t. i. az örök életre vezette az embereket, mely örök élet alapja : megismerni az egy igaz Istent és akit küldött, Jézus Krisztust. (17, 3.) önmagát magasztalni, önnön dicsőségét kérni szégyenletes hiúság és visszataszító nagyravágyás, ha nem Jézus, az Istenfia teszi. Neki azonban lényegéhez tartozik a dicsőség, Ö csak azt a dicsőséget kívánja vissza, melyet már birt, mielőtt a világ lett volna. (5.) Azután övéit 3 ajánlja az Isten gondviselésébe. (9.) Három pontban foglalható össze a kérése, őrizze meg őket az ő távoztával e világban, melyben élnek és mozognak (10—16.), ehhez kapcsolódik a második, hogy szentelje meg őket (17.), majd meg gondol mindazokra, akik egykor hinni fognak benne ; azt kéri számukra, hogy egyek legyenek, miként ö egy az Atyával. Az a kérése, hogy egy- ség lakozzék az Egyházban, azt ismétli és hangoztatja Jézus. (22. és 23. v.) Nem hiába őrzi tehát a hitegységet oly féltékenyen az az Egyház. János tanúság rá, mily súlyt helyez erre Jézus ! Imája legvége pedig rövid számadás

1 17. fejezet.

2 Bougaud i. m. 471.

3 Lásd Pölzl i. m. 409.