Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve

MA LA KI ÁS PRÓFÉTA KÖNYVE

25

4, 2, 11.), néha ellenség (2. zs. 1.; 9. zs. 6.; Ezek. 30, 11.). Pogá- nyokhoz azért hasonlítja őket, mert a zsidók is annyira meg vannak lelkileg romolva, akárcsak a pogányok.

10. v. Vigyétek be csak az egész tizedet a tárba, és legyen élelem az én házamban, és ,próbáljatok meg ezáltal engem, úgy- mond az Ür : vájjon nem nyitom-e meg nektek az ég csatornáit és nem árasztok-e rátok bőséges áldást ?

Annak kimutatása végett, hogy e szükség nem véletlen, hanem büntetés, s hogy ennek oka nem Istenben, hanem az ő rossz magukviseletében, törvényszegéseikben keresendő, az Űr kísérletre hívja fel őket.

Vigyétek be csak az egész tizedet, hiánytalanul s ne tulajdonítsatok el belőle semmit, — a tárba, héb. תיפ־לא רציואה a kincstár házába, vagyis a magtárba (v. ö. Jóéi 1, 17.). A tizedek és más adományok elraktározására a templom mellett külön épületek voltak (Krön. II. 31, 11. ; Neh. 10, 38. k. ; 12, 43. ; 13, 5. 12.).

Es legyen élelem (héb. ףיט étel Példab. 31, 15. ; 110. [111.] zs. 5.) a papok és leviták számára az én házamban, azaz templo- momban, és próbáljatok meg ez által engem, tegyetek próbát a tizedek és zsengék beszolgáltatásával, vájjon nem nyitom-e meg nektek az ég csatornáit ? Miként• az eső elmaradása Isten nagy büntetése volt (Kir. III. 8, 35. ; Jer. 3, 3. ; Agg. 1, 10.), épp úgy az eső szimbóluma volt Isten áldásának (íz. 30, 23. ; Ezek. 34, 26.). Az Ür tehát ezzel azt mondja, hogy ha a tizedeket és zsengéket pontosan megadják, az áldás mint bő- séges eső hull az égből rájuk (C. a Lap., Rosenm., Reinke, Tro- chon, Knab.). Ezért mintegy magyarázatképpen teszi hozzá :

Es nem árasztok-e rátok bőséges áldást ? A héb. ד’די';בי? kifejezést, melyet a magyar bőséges szóval fordít, mások másképpen magyarázzák. A LXX etog ‘r/.aviu&ijvcu; a szír : annyit, míg azt nem mondjátok : elég ; Rosenmüller : usque ad non sufficientiam; Keil, Trochon : annyit, hogy már többre nem lesz szükség ; Hitzig, Ew., Préssel, Reinke, Kna- benbauer szerint pedig, mivel itt magtárakról van szó, az az értelme, hogy oly bő lesz az áldás, hogy nem lesz helyük és edényük, hova eltegyék a termést.