Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Dr. Kmoskó Mihály: Adalékok az eredeti bűn dogmatörténetéhez zsidó és keresztény forrásokból
232 DR. KMOSKÓ MIHÁLY. * 29. Fol. 160a. Evagrius 61 levele. 30. Föl. 187a. Evagrius levele Melániához. Ez utóbbi, mely vagy tizennégy más londoni kéziratban is előfordul, mindenesetre Evagrius műve. Csakugyan Evagriust kell-e tartanunk az itt említett iratok szerzőjének, egyelőre alig lehet eldönteni. Nagy nehéz- séget okoz e kérdés tisztázásánál Evagrius iratainak össze- függéstelen gnómaszerű természete. Ez volt oka annak, hogy mondásai kisebb-nagyobb gyűjtemények alakjában forogtak közkézen, melyek nem ritkán teljesen azonosak voltak, csak éppen a gnómák sorrendje és elrendezése volt más. Ez okból addig nem lehet az itt említett iratok eredetéről határozott véleményt mondani, amig azok kiadva nincsenek. Kifizetné-e ez magát, vagy sem, az megint más kérdés. Azt hiszem Zöck- lernek aligha nem igaza volt, amikor azt irta : . . . . vom theologischen Gehalt des zuletzt als acht evagrianisch zurück- bleibenden Schriftenvorrats wird es gut sein, nicht allzu hohe Erwartungen zu hegen.1 Fontosnak tartaná a Gnostikos és a Centuriák kiadását. Tény az, hogy Evagrius iratai kiszámíthatatlan befolyást gyakoroltok a keleti monasticis- miis és a monasztikus aszkézis fejlődésére. Apatheia-tana való- ságos sibboleth-je az egyptomi és a szyr monachusok mysztikájának, irataival pedig valóságos iskolát alapított, amint azt szent Nilus, Cassianus, Marcus eremita és az Ephraim neve alatt görögül cirkáló iratkákból látni.1 2 3 4. Marcus Eremita. A Migne-féle Patr. Gr. LXVI. kötete Marcus erernita neve alatt 10 aszkétikus iratot tartalmaz, melyeket a régi keresztény mysztikusok legfontosabb iro- dalmi termékei közé kell sorolnunk. Sajnos, e művek szerző- jérői most sem tudunk többet, mint amit már a Gallandi-féle Bibi. Vet. Patrum VIII. kötetének előszavában találunk^ 1 I. m. 43. 1. 2 Pótlólag említem, hogy Cotelier a Monumenta ecet. graecae c. m. III. k. 116. 1. kiadott egy Pi; 10 IIWI, i. e. de tetragrammato Dei nomine c. iratkát ugyancsak Evagrius neve alatt. E művecske eredete kétséges. V. ö. Zöckler i. m. 33. 1. 3 Újra kiadva Migne-nél, P. Gr. LXV., col. 893. A kilenc-
