Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Kmoskó Mihály: Adalékok az eredeti bűn dogmatörténetéhez zsidó és keresztény forrásokból

ADALÉKOK AZ EREDETI BŰN DOGMA TÖRTÉNETÉHEZ. 221 vitte magával a második egyetemes zsinatra Konstanti- nápolyba és ott Nektarios püspökre bízta. A császárvárosban a művelt és kiváló szónoki tehetségekkel megáldott férfi fiatalos hévvel és nagy sikerrel prédikált az eretnekek, Aieios és Makedonios hívei ellen. Szónoki sikereiben, úgy látszik, nem kis része volt elegáns modorának is ; Sozomenos szerint »alakjára, finom ruházatára nézve hiú volt«.1 Nem csoda, hogy az erkölcsileg feddhetlen és köztiszteletnek örvendő szónoknak bámulókon kívül imádói is akadtak és — amint azt Palladiusnak maga elbeszélte — »az asszonyi kívánság bálványának hálójába került«. A nő, aki Evagriust bűnös vonzalmának tárgyává tette, egy ao/iov— városi elülj áró— felesége volt, a császár- város legelőkelőbbjeinek egyike. »Evagrius azonban Istentől félve, saját lelkiismerete előtt restelkedve, és a szégyen nagy- ságát, az eretnekek kárörömét szemei elé helyezve, Istenhez fordult és oltalmáért esedezett. Szeretett volna ugyan az asszony zaklatásai és őrjöngése elől menekülni, de nem tudott, mert ama szolgaság bilincsei fogva tartották.« Ámde Isten meghallgatta könyörgését : angyali jelenésben volt része, látta, hogy a vttccqxoc, — városi parancsnok — katonái elhurcolják, őt magát a hyparchos törvényszék elé állítja, fogságba veti, ahol kutyának való vas nyakravalót és bilin- cseket tesznek nyakára és kezeire, anélkül, hogy valaki az odamenők közül az okot tudtára adta volna. »Lelkiisme- rététől furdaltatva, azt hitte, hogy mindezt az asszony miatt kell szenvednie, azt gondolva, hogy a nő férje jelentette őt fel. Nagy szorongattatásában még többet szenvedett, mikor a többi foglyok fölött Ítélkeztek és őket szidalmak között kínozták. Az angyal pedig, aki a jelenés okozója volt, hirtelen ellenben nyssai sz. Gregoriost mondja Evagrius ordinálójának. Ez az adat későbbi betoldás ; és így Zöcklernek e helyhez fűzött magyarázatai tárgytalanok (i. ni. 5. köv. 1. V. ö. Butler i. m. 73. j. 213. 1.) 1 Sozomenos, Hist. Eccl. VI., 30., 9. : dánior dt! <h1׳a Ttj y.ai nfqi Tr\v etjfrriin qnl.úxal.O‘'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom