Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve

18

DR. HÁM ANTAL.

hogy a nép feletti ítélet összefügg a papság megítélésével, mely utóbbi a Messiás első eljövetelekor ment végbe, a nép- nek itt megjövendölt ítéltetése is a Messiás első eljövetelének idejére értendő, amikor már biró és tanú volt egy személyben.

És gyors tanú leszek. A gyorsaság nem azt jelenti, hogy az ítélet már Malakiás kortársain elkezdődik (Reinke), mert ez, mint az »ítéletre járulok tihozzátok« szavakból kitűnik, csak a Messiás eljövetele napján fog beállani; hanem vagy azt, hogy a Messiás előtt nem marad elrejtve semmi, mivel istenségénél fogva mindent tud és lát, s így vele szemben hiábavaló minden mentegetőzés, mert rövidesen meggyőzi a bűnöst vétkeiről (C. a Lap., Schegg, Ew., Lange, Knab., Quandt) ; vagy pedig, hogy sokkal hamarább megérkezik, semmint gondolnák. Ez a magyarázat megfelel a Szentírás nyelvhasználatának, mely szerint a »gyors«, »hirtelen« nem- csak azt jelenti, ami haladék nélkül, rögtön beáll, hanem azt is, mi később, de váratlanul következik be. Ily értelem- ben használja pl. sz. Lukács az ő evangéliumában (21, 34.) az utolsó ítéletről: »Vigyázzatok pedig magatokra, nehogy ....rátok jöjjön hirtelen ama nap« (Keil).

Tanú lesz pedig az ítélő biró a varázslók — héb. varázslatok — ellen. A kesáphim egyetemes neve a varázs- latoknak. Mikeás próféta szavaiból (5, 11.) : »Elveszem

a varázslásokat — — kezedből,« úgy látszik, hogy a

kesáphim, főképpen a kézzel végbevitt boszorkányságokat jelenti. Egyebet nem tudunk róluk.1 A varázslások nemcsak a fogság előtt (Kir. IV. 9, 22.; 16, 3.; 17, 17.; Krón. II. 33, 6.), hanem utána is el voltak terjedve (Zak. 10, 2. ; Ap. csel. 8, 9. ; 13, 6. ; Gál. 5, 20. ; Titk. jel. 9, 21. ; 18, 23.; 21, 8.; 22, 15.), noha mivel a jóslással szorosan összefüggtek s bál- ványozásra vezettek, szigorúan tiltva voltak, s halál volt a büntetésük (Exod. 22, 18..; Lev. 20, 27. ; Deut. 18, 11. k.).

Továbbá a paráznák ellen. A paráznaság szintén ha- lállal büntettetett (Lev. 20, 10. ; Deut. 22, 20. k.).

1 A LXX. is határozatlan névvel fordítja : qpaguaxoí. A boszor- kányságok fajaira nézve 1. Scholz, Götzendienst und Zauber wesen bei den alten Hebräern. Regensburg. 1877. 70. kk. 1.