Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Irodalmi értesítő

ségek és ellenmondások látszanak lenni e kérdésben. Az angyalok ismeretét magyarázva (73. lapon) megjegyezhette volna rövidesen Schellnek az ellenvetéseit a hagyományos angelologia, de különösen épen a kérdéses tan ellen. A bukott angyalok megrögzésének az okairól (117. 1.) szintén röviden ír, pedig jelenleg ez a kérdés is igen fontos és korszerű.

A Hexaemeron magyarázatának 144. 1. a szerző az allegorikus értelmezést megveti, a legvalószínűbbnek tartja az »interpretatio litteralis«-t. Szerinte a geológiai érvek nem olyanok, hogy azok miatt a hat nap betűszerinti magyará- zatát el kellene hagyni. A visio-elméletet nem is említi.

Nem lett volna fölösleges, ha a szerző a lélekről, mint a test »forma substantia«־járól szólván (161. 1.) ezen tan- nak a hit dogmáival való szoros összefüggését megvilágította volna.

A 192. lapon a scholion egészen elmaradhatott volna. Amit Contenson ott mond, az minden theologiai alap nélkül való csupa találgatás. Szintén kihagyhatta volna a 266. lapon is a scholiont. Gonetre és Gazzanigára hivatkozva azt mondja, hogy a paradicsom még jelenleg is megvan a földön. Ugyan hol ?

A »Parergon, De motione divina« rövidesen megmagya- rázza a »concursus divinus« mibenlétét. A szerző természe- tesen a »praemotio physica« híve, mert az ő rendje dicsősé־ gének tartja, hogy sz. Tamás iskolájához tartozzék, »ad quam pertinere nostrates semper honori duxerunt«. (319. 1.)

Budapest. Paluscsák Pál. 0. P.

IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 199

Dudek János dr. Kritikai tanulmányok Acsády Ipáénak: »A magyar birodalom története« című művéről.

A dolgozat, mint címe is mutatja, polemikus, nem önálló forrás-tanulmányokra épített történelmi dolgozat. Célja kimutatni azt a számtalan ferdítést, amelytől Acsády fenn- említett munkája csak úgy hemzseg. Ismeretes, hogy Acsády egész könyve erősen tendenciózus, azt akarja beigazolni, hogy a pápák és a katholikus egyház, a főpapok, Magyar