Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Nitsch Árpád János: A Megváltó az Ószövetségben és megjelenésében
A MEGVÁLTÓ AZ ÓSZÖVETSÉGBEN ÉS MEGJELENÉSÉBEN. 133 ságát s láttuk, — ugyancsak röviden — hogy mindezek Jézusban beteljesedtek, mint igazi, négyezer év óta várt Megváltóban, kiről Izaiás mondja, hogy törvényét várják a szigetek — 42, 4. — öt magát pedig minden nemzetek. Még egy fontos teendőnk marad, az t. i., hogy tekintsük át azokat a rövid, de velős jövendöléseket, melyek a Megváltó halálára és szenvedéseire vonatkoznak. Három csoportra lehet felosztani a személyes ismertető jövendöléseket, melyek a Megváltó életét, szenvedését, halálát és föltámadását érintik s melyek Jézusban hajszál- pontosságig beteljesedtek. így az első csoport a Megváltó nyilvános működésére vonatkozik születésétől szenvedéséig ; a másik csoport szenvedését általában Judás árulásától kereszthaláláig ; a harmadik halálát és föltámadását írja le. Hosszadalmas volna így külön-külön tárgyalni az amúgy is számos próféciát; rövidebb úton tehát összevonva nézzük Jézus születésétől föltámadásáig e jövendöléseket, tekintetbe véve előbb az ószövetség szavait, s vonatkoztatva pár- huzamban Jézus személyére. Mindenekelőtt fontos a Megváltó származása. Ki lesz Ö, honnan jön, mi lesz ö ? Kezdve a ngwrotvayysliov-to[ végig az ószövetségen mind világosabban utal Isten a Megváltó égi származására, szerepeltetvén a Malach Jehovát, Isten angyalát, ki nincs teremtve, nem teremtett, habár szellemi lény, de mégsem azonos a Teremtővel, Jehovával, tehát csakis egy második isteni személy lehet, mely titok a Sz. Háromságban leli alapját. E Malach Jehova a Megváltó. Miután pedig ember bűnét kellett jóvátenni, melyet Adám, az ember követett el, Isten végtelen igazságossága azt köve- telte, hogy ember tegyen eleget a bűnért, de fönséges, emberi elme által föl nem fogható módon ; minek kezdetét látjuk Izaiás jövendölésében: »/me, egy Szűz méhében fogan, s fiat szül, ki Emánuelnek fog hivatni.« — 7, 14. — Ugyanez mon- datik a 7Tgu>T0evayyéfaov-ba.n az »asszony ivadéka« kifeje- zéssel, midőn Szűz fog fiat szülni, kinek származása csak anyai ágon lesz földi, atyja azonban a mennyei Atya lesz, mert »hivatása az Ítélet betöltése, mit Isten az édenkertben
